Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1871

1868. 301 pedig 2,843.639 frt hiáuy mutatkozik; mi a rendkivüli közös ügyi költségekkel 11,383.841, illetőleg 10,489.841 frt hiányra emelkedett volna; miből azonban 3,512.705 frt rendkivüli közös jövedelem levonásba jöhetett volna. Egészben véve a később megállapított közös költségeket és bevételeket számításba véve, a kormány előterjesztése szerint 13,737.872 frt, a pénzügyi bizottság jelentése szerint pedig 8,902.749 frt hiány lett volna. A költségvetés tárgyalását a képviselőház 1871. január 21-én kezdé meg. A tárgyalás folyama most már rendszeresnek mondható. Először is egész általános vita fejlődött, melynél a szélső bal a költségvetést általánosságban is megtagadta. Simonyi Ernő ugyanis a következő határozati javaslatot indítványozta: „tekintve hogy a jelen kormány a helyett, hogy az országnak az 1867. XII. t.-ez. által megcsonkított jogai visszaszerzésére iparkodnék, a még fenmaradtakat is ismételve megszorítani nem késlekedik, s ez uton az ország biztonságát, sőt lételét is koczkáztatja; „tekintve továbbá, hogy midőn közjogilag ily lealázó és veszélyes helyzetbe juttatja az országot, ugyanakkor a beligazgatás s a reformok terén a szabadság, egyenlőség és haladás elveivel elleukező irányt követ; „tekintve végül, hogy pénzügyi szempontból is a józan s előrelátó gazdálkodás, a költségeknek a jövedelem-forrásokhoz mérése s az adózók lehető kímélése helyett, a meddő kiadásokat és adósságokat évről-évre szaporítja: „mondja ki határozatilag a ház, hogy az ország vagyonának kezelését a jelen ministeriumra továbbra is bizni nem tartván az ország érdekeivel megegyezőnek, az általa előterjesztett költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja". (1871.. január 23.) Ekkor a balközépnek mint ellenzéknek álláspontját igy jellemezte Tisza Kálmán: „alkotmányos tárgyalások alapján az ország szükségeit megszavazni az ellenzék részéről is nem bizalmi kérdés, hanem alkotmányos joggyakorlat, szerintem, helyes felfogásának okvetlen következménye". Az általános vita tényleg már január 24-én névszerinti szavazással lett befejezve, mely szavazásnál 265 szavazat 41 Általános vita.