Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

14 1848—1867. 14 hogy a kormánynak minél kevesebb jövedelme legyen, sónál, harminczadnál, adónál mindig leszállítást sürgetett, a kincstári javakat minden kivetésnél a lehetségig terhelte, s minden új adó eszmétől összeborzadott ; és igen természetesen, mert kormánya nem számolván, annyira nem volt arra biztosítva, hogy a közterheket saját java végett viseli s hogy közjövedelmei saját czéljaira fordíttatnak . . . ." „ily képtelen annomáliát idéz elő egy nemzet országgazdászatában a kormánynak azon helyzete, miszerint magának a nemzeten kívül álló hatalmat igyekszik szerezni; nemhogy abban keresné dicsőségét, miszerint ő a nemzetnek felelős számadó tisztje." Az állami jövedelmek biztosítása czéljából és az általános adóviselés elve alapján egy adórendszert javasol, melynek alkatelemei a következő adók lettek volna. A fedezetre javasolt adórendszer: 1. Mellékadók: bejegyzési díj; a vagyon értéke 1 °/

n, váltódij; a tőke Vs

0/^ kártyákra; 5 pengő kr, külföldiekre 10 p. kr. pálinkafőzés; 2 frt egy üst, italmérési díj, dohány- és szivarárulás boltokban. 2. Direct adó : földadó, házadó, keresetadó. személy adó. távolléti adó. Az első magyar költségvetésből a személyzeti kiadások felsorolását közöljük. E szerint: az 1848-iki pozsonyi országgyűlés határozata szerint a fölséges királyi udvarnak jár egy évre 8,000.000 l'rt, és a nádornak 212.000 » A személyzetre nézve pedig volt: nádori irodában .12 személy 18.700 frt, elnöki ministeriumban 10 » 27.500 » külügyi » . . - . 63 80.068 belügyi » . 128 248.340 pénzügyi » ..... 511 » 868.577 > Kossuth adótervezete.