Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1870
•202 1870. Kisebb javadalmazásit tisztviselők. Randelkezési alap. fizetésről, mely meg lett állapítva, ha valaha példát láttam volna arra, hogy egy minister valamely országban a fizetést visszautasította volna; de nem tehettem ezt egyénileg azon okból, mert az országot e tekintetben sérteni nem lehet és nem szabad". Nagyobb vitát idézett elő a sajtó-osztály költsége, melyet az ellenzék fölösleges kiadásnak vázolt, Ugyanitt tette Deák Ferencz azon indítványát, hogy a kisebb javadalmazási! tisztviselők fizetése javittassék; indítványára nézve a ház külön tárgyalást óhajtott s előbb a pénzügyi bizottság véleményét követelte. Ez alkalommal tárgyalták első ízben tüzetesen a rendelkezési alap kérdését. Ifj. gróf Zichy József előadó kifejté, hogy a pénzügyi bizottság a tárgyalásai alkalmával jelen volt ministerelnök nyilatkozatai alapján meggyőződött arról, hogy a kormány eddig élénken érezte szükség esetében ilyen rendelkezésre álló alap hiányát, s hogy annak az előirányzatba való fölvétele, épen a két éven át szerzett tapasztalatok által teljesen igazolható volt; tekintve tehát, hogy más alkotmányos államokban is a kormánynak ily czimen bizonyos összegek szoktak rendelkezésére állani: a bizottság azon meggyőződésben, hogy a ministerium ezen kért összeget helyes czélokra s a közérdek előmozdítására forditandja., megszavazandónak véli. Tisza Kálmán szerint a rendelkezési alapot, kivált ily nagy összegben (120.000) rendes időben legfölebb egy oly ága a kormányzatnak igazolhatná, a melylvel, fájdalom, nem birunk: igazolhatná, lia a külügyek vezetése saját kormányunk kezében volna .... „Én egyébként belátom annak lehetőségét a parlamentális kormányforma mellett, hogy a többség, melyből a kormány alakult, ennek minden számolási kötelezettség nélkül, nagyobb összegeket bocsát rendelkezésre; de, azt hiszem, senki sem veheti rosz néven, ha viszont az ellenzék, mely még az ellen sincs biztositva, nem fognak-e épen egyenesen ellene — az ellenzék ellen — fordíttatni, ily összegeket meg nem szavaz". Gr. Andrásssy Gyula szerint absolut kormány rendelkezési alapot nem kér: rendelkezik az az egész népesség összes jövedelmével. Ez igen kellemetlen a népességre nézve; hanem a kormánynak bizonyos irányban nagy erőt ad, mely erő alkalmilag föl is használható. Alkotmányos kormány ezt nem teheti:
