Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1870

1868. 199 mondja ki, hogy e költségvetést elfogadja a részletes tárgyalás alapjául, vagy azt, hogy nem fogadja el." Beszéde végén a költségvetés elvetésére a következő javaslatot adja be : „Tekintve a ministeriumuak az ország vagyona kezelése körül eddig követett eljárását s ennek következtében az országpénzügyi viszonyainak sajnos állapotát: mondja ki határozatilag a ház, hogy az ország vagyonának kezelését, a jelen ministeriumra továbbra is bizni nem tartván az ország érdekeivel megegyezőnek, az általa előterjesztett költségvetést részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja." Az általános vita folyamán több izben vettetett szemére a ministeriumnak az. hogy a költségvetést nem kellő időben terjeszté elő. Ekkor a január 19-iki ülésben Lónyay Menyhért válaszol a mondottakra s előadja az okot, miért terjesztette elő a budgetet részletekben. Ezen beszédjére Lónyay később „Közügyeink" czimü munkájában hivatkozik s hivatkozásából kilátszik, hogy azon időben már éles ellentét létezett a ministerium egyes tagjai és a pénzügyminister közt, a mennyiben Lónyay az egyes tárczák számára a kivánt összegeket nem akarta megadni, a költségvetésben a siilyegyen megzavarásától tartván; a beszéd erre vonatkozó részei a következők: „A. ministeriumok már augusztusban elkésziték költségvetésüket, be is adták hozzám azoknak sommázatát; miután mindenik minister kötelességének ismerte, saját tárczájánál mindazt, mit az ország javára czélszerünek vélt, javaslatba hozni: nekem viszont a sommázatnál kötelességem arra ügyelni, hogy a kiadásokra rendes fedezet legyen ; különösen tekintetbe véve azon körülményt, hogy az 1869. évi termés kedvező nem volt. minek hatása kiterjed az 1870. év első két harmadára. . . nevezetes feleslegre számítani alig lehet: de mert az 1869. évi milliónyi hiány fedezésére az előbbi évek megtakarításai fel fognak menni: ismét igen természetes, hogy én mint pénzügyminister. minden egyes tárczának tervezett nagyobb kiadásait mérsékeltetni kívántam." „A ministeri tanács nem kivánt előbb határozni, inig meggyőződést nem szerzett magának arról: minő alapon történtek a jövedelmek kiszámításai s minő jövedelemszaporodás remélhető 1870-re a három évi tapasztalás alapján. Ennélfogva a ministeri Át alános vita. Lónyay ellentétben minisztertársaival.