Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1869

150 1869. trónbeszéd a pénzügyekről. — Az 1868: L. törvényczikk az 1869. évi költségvetésről. — Póthitelek 515.215 frtig az 1869 : III., 1869 : XXII., XXIV., 1870 : VIII. és XXI. törvényczikkek. — Adótörvények: Vámkezelési átalány 1869 : II. — a bélyegtörvény módosítása 1869 : XVI. — a hirlapbélyeg megszüntetese 1869 : XXIII. — ideiglenes adótörvények. — Zárszámadás — tartalma — eredménye — az államszámszék jelentése — fölmentés. Az 1868-ik évre szóló költségvetést magában foglaló 1868. évi XXVIII. törvényczikk 1868. szeptember 30-án hirdettetett ki az országgyűlés két házában, Lónyay pénzügyminister már 1868. október 2-án terjesztette be az 1869. évre szóló költségvetést, még pedig részletekben. E napon előterjesztette a költségvetés következő füzeteit: 1. a királyi udvartartásról, 2. kabineti iroda költségeiről, 3. a ministerelnökség, 4. a. Felség személye körüli ministerium, 5. a belügyi ministerium és 6. a vallás- és közoktatási ministerium költségeit, Egyúttal részletekben kivánja a tárgyalást az idő rövidsége miatt is, kérvén a házat, hogy „a költségvetés tételei iránt hozandó határozatai végállapodás erejére akkor fognak emeltetni, midőn a sommázat tárgyaltatván, a bevételek és kiadások közti arány tudva lesz". Ez alkalommal tulajdonképi exposét nem ad; hanem előterjeszti az 1867-iki számadásokat s azok eredményeit, valamint az 1868-ik év első felének pénzügyi kezelését beszéli meg. Az 1867-ik év kezelését a két pénzügyminister és a bécsi legfőbb számszék közt létrejött egyezmény alapján az „Oberste Rechnungshof", mint a magyar ministerium megbízottja könyvelte. Ezen működése azonban 1868. január l-jével megszűnt s a magyar ministerium fölállított külön főkönyvelési osztályt. A ministerium ehhez képest átalakította az eddig létezett számviteli rendszert, behozta minden egyes ministeriumnál a külön számvevőséget azon czélból, hogy minden minister felelős lehessen saját utalványozásaiért; behozta a kettős könyvvezetési rendszert a főkönyvelési osztálynál azon czélból, hogy az egyes fejezetek alá eső tételek nyilvántartathassanak és ellenőriztethessenek. Előadja továbbá, mikép értelmezte a ministerium az 1867. év márczius 4-én hozott országos határozat által nyert felhatalmazást. „A felhatalmazás ugyan egész általánosságban mondja ki, hogy a ministerium a kivetett adókat behajthatja, a közvetett adókat fentarthatja és a befolyt pénzeket az ország A költségvetés előterjesztése. Exposé.