Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)
Bevezetés
40 Ezen számokban nincsenek benn azok az adósságok, melyek az államot megvásárolt vasutak alapján terhelik. Ezeket az összegeket a vasutügy terhére számoltuk föl. Le vannak továbbá vonva azok a rendes jövedelmek, melyeket az állam a szőlődézsmaváltság és a maradvánvés irtványföldek megváltásának közvetítésénél az illetőktől beszed. A vasutügy, mely a 70-es években a deficitek oka volt, és mely a magyar államot kényszeritette arra, hogy gyakran igen súlyos körülmények közt kölcsönökhöz forduljon, részint és talán főkép a vasúti hálózat kiépültével fokozódó forgalom nagyobbodása következtében, részint az állami vasúti rendszerrel járó előnyök folytán lassan-lassan megszűnik terhelő tényező lenni, sőt ujabban már jövedelmező ágát képezi államháztartásunknak. Igaz, nem szabad felejteni, hogy a talán rögtönözött államositás és több oly vonalnak az állami hálózatba vonása, mely természeténél fogva inkább követelné az illető vidék érdekeltségének kezelését, nagyobb költekezést és az államvasutak forgalmi eszközei kellő szaporítást és megújítást, valamint a vasúti testek állapota az államhoz méltóbb fölszerelést követelnek, és e részben talán még több éven át erősebb kiadások válnának szükségesekké. Nagyban és egészben mindazáltal az államvasutak egyelőre nem fogják megzavarni a pénzügyi egyensúlyt. Az államadósságaink kamataira és törlesztésére szükséges összegek ellenkezőleg fokozatosan emelkednek. Ezen emelkedéssel szemben azonban rendes állami jövedelmeink is szintén emelkednek. Az összes rendes bevételek voltak: Összes rendes bevételek: Ezer forint 186 8 98,845 186 9 167,211 187 0 176,063 1871. 149,447 187 2 163,527 187 3 210.437 187 4 188,180 187 5 193,860 1876. 211,419 187 7 223,416 187 8 225,477 187 9 254,589 188 0 255,078