Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)

Bevezetés

31 Tisza-Wekerle pénzügyministersége alatt mindenekelőtt a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása volt a főczél. Adóreform a szó teljes értelmében nem is czéloztatott. Az adóügyi intézkedések elsősorban nagyobb bevételeket akartak elérni és az teljesen sikerült is. A szállítási adónak Szapáry által még tervezett fölemelése Tisza alatt az 1887 : XIV. t.czikkben vált törvénynyé. A ezukor- és sörfogyasztási adó tételeit az 1887: XLVII. t.-cz., a bor- és lmsfogyasztási adó tételeit az 1887 : XLVII. t.-cz. emelte föl. A bélyeg, illetékek és dijak szabályai nagyobb jövedelmezőség szempontjából az 1887: XLV. t.-czikkben módosíttattak, és a dohányjövedék a saját és a külföldre való termesztés megszorítása, illetőleg megtiltása és más az eljárást szigorító intézkedések által, melyeket az 1887: XLIV. t.-cz. tartalmaz, valamint a dohány és szivar árának fölemelése által tétetett jövedelmezőbbé. Ezen toldozgatás mellett gyökeres átalakítást létesített, pénzügyeinkben az 1887. évben Ausztriával folytatott közgazdasági kiegyezés létrejötte után, mely alkalommal a vámtarifa az 1887: XXV. t.-czikkben ismét pénzügyi szempontból is módosíttatott, a ezukor- (1888: XXIII.), de főkép a szeszadónak (1888: XXIV. t.-cz.) gyökeres reformja és a szeszadótételnek oly fölemelése éretett el, hogy az egymagában 20 millió frtot eredményezett Magyarország részére. Ehhez járul még az 1888: XXXV. t.-czikkel meghonosított italmérési jövedék, mely most uj tagul áll be indirect jövedelmeink közé. Ezen gyökeres módosítások után Wekerle az inkább alaki jelentőséggel bíró 1892: V. t.-czikkben a bor- és sörital-adóról intézkedett. Adóügyekben egyelőre csak jelezte a reform szükségét s azt az egyenes adóknál oly irányban kívánja, hogy a személyes elem az eddig adórendszerünkben domináló tárgyi elem helyébe erősebben lépjen és az egyénnek jövedelme, nem pedig a gazdálkodás hozadéka képezze a megadóztatás tárgyát. A vasúti politika terén most már kizárólag az államvasuti rendszer dominál. Megváltatnak: a gácsországi vasút 1889: XIV. t.-cz., a nyugati vasút 1889: XIV. t.-cz., a budapest-pécsi vasút 1889: XV. t.-cz.. az északkeleti vasút 1890: XXXI. t.-cz., az osztrák-magyar államvasút magyarországi vonalai 1892: XVI. t.-cz., úgy, hogy most már az összes vasutak hálózatából 7.369 kilométer állami vasút. Állami költségen rendeltettek építtetni: a határőri vasutak 1887: XLVI. t.-cz.,