Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)
Bevezetés
12 el a pénzügyi tárczát (1879. május 24-én), mikor még az erős kézzel tartott pénzügyi gyeplőt a pazarló könnyüvéríiség nem paralizálta teljesen. Lónyay az absolut korszak alatt meghonositott adórendszert egész teljességében (a házadó- és a bélyegügynél tett módositásokon kivül) külön törvények által föntartotta, habár szándokában is volt az adóreform, de annak keresztülvitelére nem volt már ideje. A házadónál az 1868. évi XXII. törvényczikkben lényeges emeléseket honositott meg; az 1869. évi XXIII. törvényczikkel pedig a hirlapbélyeget szüntette meg, végül az 1868. évi XXI. törvényczikk a közadók kezelését rendezte és hozta ezt az ügyet az ország közigazgatásával kellő összhangzásba. Az igy most már törvényeink által elfogadott — habár eredetére nézve osztrák — adórendszer a következő volt: egyenes adók: a földadó, a házadó, a személyes kereseti adó és a jövedelmi adó; indirect adók: a czukor, szesz és söradók, a bor- és húsfogyasztási adók, a bélyeg, illetékek és dijak; jövedékek: a dohány-, só- és lottojövedékek, valamint a posta és távirda közgazdasági jövedéke. A vasút ügy, mely mindenkor nagyfontosságú volt az államok háztartásában, Lónyay pénzügyminister alatt annál nagyobb jelentőséggel birt, mert az ország vasutak tekintetében meglehetősen visszamaradt volt. Az osztrák államvasút társaság, a déli vasút és a tiszavidéki vasút vonalain kivül, engedélyezve és építkezés alatt áll az erdélyi vasút vonala és a pest-losonczi vasút, mely mindazáltal pénzügyi uehézségekkel küzdve, bukófélben levő vállalat kezében sinlődött. Ily körülmények közt természetes, hogy az ország közgazdasági érdekének megfelelő vasutaknak minél rohamosabb építését követelte a közvélemény. Ezt látjuk tehát a törvényhozás első működésében. Törvényhozásunk mindjárt kezdettől fogva inkább hajlott a vállalkozási rendszerhez, melyet kamatbiztositással támogatott és csak szükség esetére állt az állami vasutak terére. Lónyay pénzügyminister alatt kamatbiztositással engedélyeztettek a következő vasutak: az alföld-fiumei vasút, 1868 : VIII. t.cz. az északkeleti vasút, 1868 : XIII. t.-cz. az arad-temesvári vasút, 1868 : XXXVII. t.-cz. a keleti vasút, 1868 : XLV. t.-cz. a nyugoti vasút, 1869 : V. t.-cz. a magyar-gácsországi vasút, 1869 : VI. t.-cz. Az állam által rendeltettek építtetni a következő vasutak: a zákány-zágrábi vasút, 1868 : XIII. t.-cz. a hatvan-miskolczi vasút, 1868 : XII. t.-cz. a pest-hatvan-salgótarjáni vasút, 1868 : XLIX. t.-cz.
