Állami költségvetés - 1949

Ipar és kereskedelem - Építés- és közmunkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS

Az építés- cs közmunkaügyi tárca huzamosabb idő óta foglalkozik a területrendezési kérdések hathatósabb előbbrevitelének kérdésével és mindinkább arra a megállapításra jutott, hogy az 1937 : VI. tc.-ben foglalt városrendezési munkák végrehajtására a városok kellő műszaki felkészültség és anyagi lehetőségeik fogyatékossága miatt nem képesek. Ezért szükséges, hogy ezt a kérdést a minisztérium saját feladatának tekintse. Ennek érdekében megfelelő új jogszabályok készítését is folyamatba tettem. A város- és területrendezés lényegében a térigényű beruházások első lépését jelenti, de-a felmerülő költségek a hároméves gazdasági terv költségvetésébe szervesen nem illeszthetők be. Az Országos Tervhivatallal történt megállapodás alapján szükséges, hogy az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetésében biztosíttassák a szükséges fedezet a területrendezési tervek elkészítésére, illetőleg a már meglévő tervek korszerűsítésére, végül a tervek megvalósításának megkezdésére. A városrendezési tervek hiánya miatt az elmúlt évek folyamán az egyes vidéki városokban létesítendő közcélú épületek helyének célszerű kijelölése már igen sok esetben szinte megoldhatatlan feladatot jelentett. A területrendezési tervek kellő időben történő megalkotása a városok egészséges fejlődését szolgálja és a rendszertelen építkezésekkel elrontott városképek javítását van hivatva szolgálni. A legmegfelelőbb tervek beszerzése, illetőleg a már meglevő tervek javítása — tekintettel a kiterjedt tudást és nagy helyi ismeretkört megkívánó műszaki feladatokra — csak tervpályázatok kiírásával oldató meg. A már előkészítés alatt álló új ötéves gazdasági terv beruházásai csak akkor lesznek helyesek, ha azok megfelelő helyen történnek és a beruházások a területi összefüggésekre figyelemmel vannak. Az előretekintő gondosság nagy megtakarításokkal jár, elsősorban a közműhálózat, közlekedés, energiaforrások racionális felhasználása terén. A tervgazdálkodásnál elsősorban szükséges Magyarország általános területrendezési tervének elkészítése, amely megállapítja az ország egész területére 1. a közlekedési hálózat kívánatos elosztását (utak, vasutak, gazdasági vasútak, víziútak, repülőterek, stb.) 2. az ország területének helyes elosztását (mezőgazdasági, ipari, lakóterületek, üdülőterületek, stb.) A tervezés két egymást kiegészítő részletben végezhető. Az első rész tartalmazza a szükséges ténymegállapításokat, Magyarország egyes tájegységeinek területi elhatárolását, az ipar, mezőgazdaság, közlekedési és energiahálózat eddigi fejlődésének irányát és a fejlesztés vázlatos tervét. A második rész az általános területfelhasználási terv, amely az ipari, mezőgazdasági, lakóterületek és üdülőhelyek területi kijelölését, a közlekedési hálózat fejlesztésének tervét és a kultúrális és egészségügyi építmények országos elhelyezésének vázlatos tervét foglalja magában. Ehhez a munkához szükséges előreláthatólag 200.000 Ft. Az országos területrendezési terv készítésével párhuzamosan fontosnak tartom az ország legfontosabb ipari vidékeinek, mint tájegységeknek rendezési tervét, beleértve az ipari területeken levő városok általános terveit is. Ezek a következők : 1. a tatabányai iparvidék rendezési terve, tekintettel ennek az iparvidéknek a szénbányászatban és a vegyiparban elfoglalt helyzetére, 2. a pécsi iparvidék rendezési terve, beleértve Pécs város általános rendezési tervét, tekintettel az említett terület szénbányászati értékére, 3. az ajkai iparvidék részletes rendezési terve, tekintettel ennek a vidéknek alumínium kincseire, 4. a péti iparvidék rendezési terve, tekintettel a területnek a vegyiparban fontos szerepére, 5. a dorogi iparvidék rendezési terve, tekintettel a területnek a szénbányászatban elfoglalt szerepére, 6. a salgótarjáni iparvidék rendezési terve, tekintettel a vidék szénbányászati helyzetére, 7. a mátravidék rendezési terve, tekintettel e vidék energiatermelő jellegére, 8. a Miskolc—Ózd—Rudabánya környéki iparvidékek rendezési terve, tekintettel ennek a területnek a nehéziparban és a szénbányászatban"elfoglalt helyzetére, 9. a Nagykanizsa—Lispe olajvidék rendezési terve, tekintettel az olaj és földgázenergia forrásokra, 10. Sopron—Brennberg vidéki szénbányavidék rendezési terve. Az említett munkának elvégzéséhez mintegy 600.000 Ft szükséges. Igen fontos továbbá az egyes mezőgazdaságilag jelentős területek rendezési tervének elkészítése a szövetkezeti központok hálózatának helyes elhelyezése, a mezőgazdasági üzemek feldolgozó iparának elhelyezése, végül a földmívelés gépesítése szempontjából. így területrendezési tervek készítendők : 1. Mezőhegyesi állami birtok és környéke, 7 feldolgozó üzem, mezőgazdasági munkás lakótelep, 2. Hortobágy és környéke rendezési terve a 10 éves öntözési tervvel kapcsolatban, 3. a Duna-Tisza csatorna környékének rendezési terve. Ezeknek a munkáknak elvégzéséhez szükséges 150.000 Ft. •• Ugyancsak halaszthatatlan feladat az ország üdülőterületeinek általános rendezési terve' tekintettel arra, hogy az új ötéves terv folyamán a dolgozók üdülésének megoldására nagyösszegű beruházások vannak tervbevéve. Sürgős feladatként jelentkezik 1. a Balatonvidék általános rendezési terve, 2. Budapest-vidék üdülőterületének terve. Később megoldandó feladatok közé tartozik itt még a Mecsek hegység, Bükk hegység és Mátra hegység üdülésre alkalmas területeinek rendezési terve.