Állami költségvetés - 1949
Ipar és kereskedelem - Építés- és közmunkaügyi minisztérium
továbbá a kőműves, ács, kőfaragó, cserépkályhakészítő, kövező, kútcsináló, szobafestő, tetőfedő, artézi- és mtíkútfúró iparokra vonatkozó hatáskört és ezzel a harmadfokú építőipari közigazgatást. Ennek korszerű ellátására haladéktalanúl folyamatba tettem a 64 évvel ezelőtt már kilátásba helyezett építőipari törvény előkészítésének munkálatait. Ennek befejeztével, előreláthatóan már az 1949. költségvetési év elején az építőipari közigazgatás korszerű, új alapokra lesz helyezve. A megnövekedett feladatköröket részben az 1947/48. költségvetési év folyamán országosan megszervezett építésügyi igazgatási szerveim útján bonyolítom le, amelyek a 2.200/1947. É. K. M. számú rendelettel minden megyeszékhelyen, mint építés- és közmunkaügyi igazgatóságok, továbbá az ország hat nagy tájegységének központjában (Budapesten, Győrött, Pécsett, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben), mint építés- és közmunkaügyi főigazgatóságok működnek. Az országszerte megnövekedett középítési feladatokra figyelemmel azonban tervezem, hogy az 1949. költségvetési év folyamán az eddigi rendszerrel szemben a súlypontot a főigazgatóságokról a megyeszékhelyeken működő igazgatóságokra helyezem át, sőt ezenfelül egyelőre két-három járásra illetékességgel 64 járási mérnöki állást is szervezek, hogy az építkezések igazgatásával járó tennivalókat minél inkább az építkezések színhelyéhez közelítsem és így az építésügyi igazgatás racionális, gazdaságos és nagy hatásfokú működését korszerűen biztosítsam. A mind mennyiségben, mind minőségben hatalmasan megnövekedett feladatkör természetesen tárcám 1949. évi személyi és dologi szükségleteiben is változásokat kell, hogy előidézzen. A tárca központjának, valamint külszerveinek szervezetében és működésében végrehajtott okszerűsítő intézkedésekkel azonban elértem azt, hogy a megsokszorozódott feladatkör a tárca személyi és dologi igényeiben csak mérsékelten jut kifejezésre. Az 1949. évi költségvetésben az 1947/48. költségvetési év 752 főnyi összlétszámával szemben (220 a központnál, 532 a külszerveknél) összesen 1435 főt (344-et a központnál, 661-et a külszerveknél, 350-et az ÉT I-nél és 80-at az ipari igazgatóságoknál) irányoztam elő. Az erősen mérsékelt igény kifejezésre jut a dologi kiadások előirányzásánál is.
