Állami költségvetés - 1947-1948

Iparügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1947/48.; ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

67 A külföldi kiküldetésekre előirányzott összeg az anyaggazdálkodás terén külföldön bevezetett módszerek tanulmányozásával kapcsolatos kiadások fedezetére szolgál. > . 5. rovat. Rendelkezési alap. 1947/48. évre előirányzott összeg ..' 18.000 Ft. Az előirányzott összeg bizalmas természetű kiadások fedezésére szolgál. i Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Magyar Szabványügyi Intézet kiadásaihoz hozzájárulás. 1946/47. évre megállapított összeg 30.000 Ft 1947/48. évre előirányzott összeg 33.000 „ az 1947/48. évre tehát több ... 3.000 Ft-tal. A szabványosítás jelentőségének nagymérvű fokozódása szükségessé teszi a kiadásoknak külön rovaton való elszámolását. Az 5.740/1946. M. E. számú rendelet az Anyag- és Árhivatal ügykörébe vitte át az Intézet felügyeletét. 2. rovat. Az ipari és kereskedelmi vállalatok egységes számviteli rendjével kapcsolatban létesített Számviteli Bizottság költségeire. 1947/48. évre előirányzott összeg 200.000 Ft. A Számviteli Bizottság a 150.200/1946. Ip. M. számú rendeletem alapján működik. Feladata a vállalatok által elkészítendő általános ipari számlarend munká­latainak során felmerült kérdésekben határozni. Itt irányoztam elő a bizottság fő­titkárának tiszteletdíját, titkárának, gazdasági előadójának és irodai alkalmazott­jának díjazását, tagjainak ülésdíjait,'a szakértők díjazását és egyéb tiszteletdíjakat, végül a számlakeret kinyomatási költségeit, a külföldi tanulmányutak, a belföldi kiküldetések és a meghívott külföldi szakértők vendéglátási költségeit. Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Anyaggazdálkodási járulékok és egyéb bevételek. 1946/47. évre megállapított összeg 7,200.000 Ft 1947/48. évre előirányzott összeg 51,000.000 „ az 1947/48. évre tehát több ... 43,800.000 Ft-tal. A többlet előirányzása tapasztalatok alapján történt. Az 50.000/1946. Ip. M. számú rendeletem szerint a rendeletben felsorolt anyago'kat (árukat) mind belföldi és kiviteli, mind behozatali forgalomban anyag­gazdálkodási járulék terheli, amelyet belföldi és kiviteli forgalomban a termelő az általa forgalomba hozott, felhasznált, vagy feldolgozott anyagok (áruk) után köteles fizetni. Behozatali forgalomban az anyaggazdálkodási járulék a vám fizetésére köte­lezett személyt terheli. Az anyaggazdálkodási járulék kulcsa az egyes cikkek szerint különböző. 5*

Next

/
Thumbnails
Contents