Állami költségvetés - 1947-1948
Pénzügyminisztérium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
60 irányelvei szerint végzett számítások alapján 16 millió Ft-ot irányoztam elő. Vagyondézsma és vagyonszaporulati dézsma címén előirányzott 360 millió Ft-ot a rendelkezésemre állott adatok kiértékelése alapján vettem számításba. Vegyes bevételek (adópótlékok, késedelmi kamatok, pénzbüntetések, bírságok, térítmények és egyéb bevételek) előirányzatát a tapasztalati eredmények, valamint a 10.750/1946. M. E. számú rendelet alapján várható épülethelyreállítási és átalakítási adókedvezményekkel kapcsolatos ellenőrzési díjak figyelembevételével 16 millió Ft-ban állapítottam meg. Azoknál az adónemeknél, amelyekből a helyhatóságokat (vármegyéket, városokat, községeket stb.), valamint a Közületek Támogatási Alapját és a Kamarai Alapot részesedés illeti meg, az előirányzat megállapításánál a részesedéseket levonásba hoztam. A forgalmi adók előirányzatát az 1946/47. évre megállapított 457'1 millió Ftról 1.022*9 millió Ft-tal 1.480 millió Ft-ra emeltem. A többlet a gazdasági viszonyok várható további javulásának, a lerovási eredményeknek, az 1947. évi január hó l.-ével bevezetett termelői forgalmi adóval kapcsolatban megállapított új adókulcsoknak és a fényűzési forgalmi adó felemelésének figyelembevételével irányoztatott elő. A rizsforgalmi adó az 1947. évi április hó l.-étől számított hatállyal új bevételként jelentkezik. Az adópótléknál az 1947/48. évre előirányzott 6"5 millió Ft többletet a tapasztalati eredmények szerint vettem számításba. A pénzbüntetés, bírság, térítmények és egyéb bevételek címén előirányzott bevételnél jelentkező 7'6 millió Ft kiesést a Forgalmi adók kezelésére szolgáló alap beolvasztásával megszűnt illetménytérítési összeg kiesése indokolja. A bevételek előirányzásánál a Székesfővárosban befolyó termelői és általános forgalmi adó, fényűzési forgalmi adó és adópótlék 10%-ának számításbavételét mellőztem, mert ez az összeg a forgalmi adókkal foglalkozó székesfővárosi tisztviselők illetményeinek és a felmerülő dologi kiadásoknak megtérítése fejében részesedésként Budapest székesfővárost illeti meg. Az illetékekből várható bevételek az 1946/47. évre megállapított 120.6 millió Ft-ról 360 millió Ft-ra emelkednek. A várható 239*4 millió Ft többletbevételt az ingatlanforgalomnak vidéki viszonylatban bekövetkezett emelkedése folytán a vagyonátruházási illetékekből, az okirati illetékekből és a 9.100/1947. Korm. számú rendelettel behozott új illetékbevételekből kívánom elérni. Az illetékbélyegek és bélyeges űrlapok eladásából várható bevételt ez alkalommal nem illetéknemenkint, hanem külön rovaton irányoztam elő. Ez indokolja a. törvénykezési és közigazgatási illetékek előirányzatánál számszerűleg jelentkező látszólagos csökkenést. A fogyasztási adók előirányzata 177*4 millió Ft-ról 540 millió Ft-ra emelkedik. A 362*6 millió Ft emelkedést a kedvező cukortermelés következtében szabadpiacon értékesíthető cukormennyiség növekedése miatt a cukoradónak 356 millió Ft-tal, az ásványolajadónak pedig 21*9 millió Ft-tal magasabb összegben történt előirányzása tette lehetővé, mert a többi fogyasztási adónemeknél az előirányzatot a várható bevételeknek megfelelően csökkentenem kellett. A Szeszegyedáruság bevételeinek 200 millió Ft-tal történt előirányzásánál a szesztermelés céljára rendelkezésre álló alapanyagok várható mennyiségét vettem tekintetbe. Az előirányzat az 1946/47. évivel szemben 65 millió Ft emelkedést mutat. A vámbevételek előirányzatát 13 millió Ft-ról 40 millió Ft-ra emeltem. Az előirányzásnál figyelemmel voltam külkereskedelmi áruforgalmunk fokozódására és a lerovási eredményeknél mutatkozó emelkedésekre. Megjégyzem, hogy az ország közgazdasági helyzetének javítása céljából engedélyezett átmeneti vámmentességeket nagyrészben továbbra is fenntartandónak tartom, ezért a bevételnek nagyobb mérvű emelkedése nem várható.
