Állami költségvetés - 1947-1948

Részletezés

42 á-rkiegyenlítés (a Magyar Állami Szénbányák szénártartásából származó, a Nehéz­ipari Központ vasártartásából folyó hiányának fedezése), külkereskedelmi árki­egyenlítés — előirányzása. A 9.520/1947. Korm. számú rendelettel megszüntetett állami alapok (Kivándorlási alap, Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság Alapja, Vagyontalan állami nyugdíjasok, özvegyek és árvák segélyezésére szolgáló alap, Totalisateur Alap, Állami Tanítói Internátusok Alapja, Tehetséges Falusi Szegény Tanulók Nevelési Alapja, Tagosítási Állami .Alap, Rabmunkások Biztosítási Alapja, Különeljárási Alap, Az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárak Járuléktartalékainak Ellenőrzési Alapja) kiadásainak, valamint egyes eddig letéti számlákon kezelt kiadásoknak a költségvetésbe olvasztása szintén növelte az előirányzatot. Az emlí­tett okok mellett az is hozzájárult az előirányzat emelkedéséhez, hogy egyes tárcák dologi jellegű szükségleteinek az elmúlt évinél teljesebb kielégítése látszott el nem halaszthatónak. Ezért mutatkozik emelkedés különösen a belügyi, földmívelésügyi, vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi, honvédelmi és a népjóléti tárcánál. A bel­ügyi tárcánál mutatkozó többletből 30 millió Ft a közületek támogatására szolgál, jelentős emelkedés mutatkozik továbbá az államrendőrség ruházatára és felszerelésére, valamint a tűzoltóság fejlesztésére előirányzott összegeknél. A földmívelésügyi tárcá­nál elsősorban a különböző vetőmagakciók, az állattenyésztés és növényegészségügy kiadásai emelkednek. A vallás- és közoktatásügyi tárcánál az általános iskolákkal, a dolgozók iskoláival és a klinikák fenntartásával kapcsolatos szükségletek kielégí­tése okoz kiadási többletet. Az igazságügyi tárcánál a bűnügyi eljárási költségek és a rabtartási költségek előirányzata emelkedik. A honvédelmi tárca kiadási többlete a létszámemelés mellett a honvédség jobb ruházatának és felszerelésének előirány­zatával magyarázható. A népjóléti tárcánál végül az állami kórházak, a mult évben részben a Közületek Támogatási Alapja terhére támogatott nem állami kórházak, a gyermekmenhelyek szükségletének kielégítésére s a gondozási díjakra kellett magasabb összeget előirányozni. A dologi és átmeneti kiadások összehasonlításánál megjegyzendő, hogy az előző évi költségvetésben a Földbirtokrendező Alap és az Újjáépítési Közmunka­váltság Alap kiadásai 142.8 millió Ft összeggel az átmeneti kiadások között szere­peltek, az idei előirányzat átmeneti kiadásai között csak a Földbirtokrendező Alap állami támogatása van előirányozva (6 millió Ft összeggel). A dologi és átmeneti kiadások aránya az 1947/48. évi költségvetési előirány­zatban 37-2%, illetőleg 53*1 %, míg az 1946/47. évi költségvetésben 25'5% (be­ruházások nélkül 26-4%), illetőleg ,44*3% (beruházások nélkül 47-—%), 1944-ben pedig 39-4% volt. ' . Az állami adósságok előirányzata az előző évhez viszonyítva nagymértékben emelkedett, mert az 1946/47. évben csak kezelési költségek voltak előirányozva, ez alkalommal azonban előirányzás történt a pénzügyi jövedékek üzemi kiadásai­nak fedezésére felvett kölcsön kamatszolgálatára, a Magyar Nemzeti Banktól felvett 300 millió Ft összegű középlejáratú államadósság kamatszolgálatára, az amerikai hadianyagfelvásárlási kölcsön tőke- és kamatszolgálatára és az adópengő-betétek után járó kártalanításból származó tartozások rendezésére is. Az állami adósságok előirányzata a közigazgatás összes kiadásainak M%-t, illetőleg 1-6%-t teszi ki, az 1946/47. évi 0'1%-kal és az 1944. évi 8-7%-kal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents