Állami költségvetés - 1947-1948
Részletezés
38 meghaladja az utolsó békeévek eredményét, a gépkocsiállomány igen gyors ütemben fejlődik s pl. a tehergépkocsik száma háromszorosa a háború előtti számnak. A külkereskedelmi forgalom a stabilizáció óta ötszörösére emelkedett s volumene megközelíti az 1937. és 1938., tehát az utolsó békeévek összforgalmának 50%-át. Az ország gazdasági életének megerősödése természetesen a nemzeti jövedelem emelkedésében is kifejezésre jut. Míg az 1946/47. évi állami költségyetés legfőbb célja a stabilizáció elsőrangú alapfeltételének megteremtése volt, addig az 1947/48. évi költségvetési előirányzat legelső célja s egyben jellegzetessége a stabilizáció fenntartása. Ennek a célnak elérése érdekében a kiadásokat ismét az ország nemzeti jövedelméből várható bevételekhez kellett igazítani úgy, hogy a bevételek most már az összes kiadásokat fedezzék és a költségvetés teljes egyensúlyban legyen. Másik jellegzetessége a költségvetésnek az 1947: XVII. tc.-kel törvénybe iktatott hároméves beruházási terv első évére eső beruházásainak előirányzása. Har-' madik jellegzetessége abban áll, hogy az előző évi költségvetéshez viszonyítva, nagyobb realitásra s e mellett teljességre törekszik. Az 1947/48. évi költségvetési előirányzat már nem kizárólag deduktív úton készült, hanem a tapasztalati adatokat is figyelembe veszi és a teljesség kedvéért azokat a kiadásokat is előirányozza, amelyek áz elmúlt év folyamán tényleg felmerültek, de a költségvetésben különböző okokból még nem szerepeltek. Minthogy az 1947/48. évi előirányzat legfőbb célja a szilárd gazdasági és pénzügyi helyzet fenntartása s a pénz értékállandóságának megőrzése, aminek érdekében a hiányt feltétlenül elkerülni s a kiadásokat korlátozni kellett, az állammal szemben támasztott kívánalmak természetesen nem mind voltak teljesíthetők. Nem kerülhetett sor az állami feladatok növekvésével kapcsolatos összes létszámigények teljesítésére, a közalkalmazottak és magánalkalmazottak javadalmazása között még mindig fennálló aránytalanságok megszüntetésére, a dologi jellegű szükségletek kívánatos mérvű kielégítésére. A legfontosabb és legsürgősebb szükségletek kielégítésére azonban mindenképen nagyobb lehetőséget biztosít az előirányzat; mint amilyent az előző évi költségvetés nyújtott s így kétségtelenül haladást jelent. A háborús pusztulás nagysága s az elvesztett háború következményeinek viselése könnyen érthetően nem ad módot arra, hogy az'állami feladatok maradéktalanul elláthatók, a károk azonnal helyreállíthatók s az életszínvonal emelésére irányuló törekvések egyszerre megvalósíthatók legyenek. A fegyverszüneti egyezményből folyó, illetőleg a békeszerződésben s más nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kiadások, így elsősorban az ipari és mezőgazdasági jóvátétellel, valamint a potsdami egyezmény Végrehajtásával felmerülő kiadások az 1947/48. évi előirányzatban az előző évinél magasabb összeggel szerepelnek, az összes állami kiadásoknak azonban arány-' lag kisebb hányadát teszik, mint a múlt évi költségvetésben. A tapasztalati adatok figyelembe vételével, a nemzeti jövedelem emelkedése következtében s a'nagyobb teherviselőképesség fokozottabb megterhelésére irányuló intézkedések várható eredménye alapján a közszolgáltatási bevételek az előző évhez viszonyítva, nagyobb összegben voltak előirányozhatok. A múlt évi költségvetésben az új pénznem bevezetésével kapcsolatban előirányzott s egyéb rendkívüli bevé-
