Állami költségvetés - 1947-1948
Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
91 \ A vallás- és közoktatásügyi tárca 1947/48. évi költségvetésének általános művelődéspolitikai irányvonala töretlenül halad a demokratikus közoktatás azon céljai felé, amelyeket a kormányzat a felszabadulás, után maga elé tűzött és amelyek anyagi megalapozása a mult év költségvetésében vette kezdetét. A tárca kiadási főösszege kereken 459*4 millió forint, amelyből 351 millió forint személyi természetű. A személyi kiadások a rendes kiadásoknak 77'8%-át (az elmúlt évben 83'7%-át), az összes kiadásoknak pedig 76'4%-át (az elmúlt évben 75'7%-át) teszik ki. A folyó évi szűk anyagi keretek valamennyi kitűzött cél esetében nem tettek lehetővé nagyobb előrehaladást, de arra lehetőséget nyújtottak, hogy demokratikus művelődéspolitikánk legjellegzetesebb céljai a költségvetésben nagyobb nyomatékkal, tehát összegszerűen is kidomborítva jelentkezzenek. A kiadási főösszegből 191,109.000 Ft jut aZ általános iskolákra. Az erre a célra tavaly előirányzott 101,432.400 Ft összeggel való összehasonlítás élénken rávilágít arra az elsőrendű fontosságra, amely az általános iskolák helyét a demokratikus művelődéspolitikai célok között jellemzi. Ebben az összegben nemcsak a 9.810/1947. Korm. számú rendelet alapján létrehozott új pedagógus-státus révén beállított magasabb összegű illetmények jelentkeznek, de lehetőség nyílik csaknem 2.000 új tanerő beállítására és a népi célokat szolgáló falusi, tanyai iskolák dologi szükségleteinek fokozottabb kielégítésére is. Jellemzően mutatja a költségvetésben rejlő demokratikus célokat a dolgozók iskolái céljainak kielégítése végett beállított új költségvetési cím is. Amíg a mult évi költségvetés ezekről a célokról csak elszórtan és csekély összegekkel gondoskodhatott, addig a tárca folyó évi költségvetése 11 millió forintot fordít az önhibájukon kívül oktatásban nem részesült munkás- és parasztdolgozók művelődési szintjének emelésére. Az általános iskolák és a dolgozók iskolái céljainak kidomborításához szorosan kapcsolódik a szabadművelődés feladatainak megvalósítására juttatott 10*1 millió forint. Ez az összeg a tavalyi hasonló célú hiteleknek 220%-át teszi ki, tehát jóval nagyobb lehetőséget nyújt a falusi és tanyai lakosság elhanyagolt, de nagy erővel jelentkező kultúrigényeinek kielégítésére. Az egész költségvetésen végighúzódó népi és szociális elemeket jellegzetesen tárja fel az egyetemek céljaira beállított 65'1 millió forint — ennek kb. 85%-a a közegészségügyi szempontból is jelentős egyetemi klinikákat elégíti ki — és a diákjóléti célokra felvett 16 2 millió, amely az állami kollégiumok mellett a népi kollégiumok támogatásáról is gondoskodik. Szembetűnőbb az emelkedés, ha figyelembe vesszük, hogy az 1946/47. évi költségvetés az egyetemekre csak 28-6 milliót, a diákjóléti célokra pedig csak 6'6 milliót fordított. A környező és baráti államokkal megkötött és megkötendő kultúrális egyezmények szükségessé tették a külföldi kulturális célokra fordított összegek jelentős felemelését is, amelyek a tavalyi 2*4 millió forinttal szemben 5 millió forint emelkedést mutatnak. Említést érdemel még, hogy az újjáépítési beruházásokra, valamint az újjáépítési átmeneti kiadásokra szolgáló összegeket a folyó költségvetési évben már a hároméves beruházási terv költségvetésében irányoztam elő.
