Állami költségvetés - 1946-1947
Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM 1946/47. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
67 A demokratikus Magyarország első költségvetésével a vallás- és közoktatásügyi tárca a nép legszélesebb rétegeinek kulturális felemelkedését kívánja elsősorban szolgálni. Az elvesztett háború és az ország kifosztása következtében a tárca részére csak igen szük keretek állanak rendelkezésre, mert az adott helyzetben az állami költségvetés elsőrendű feladata csak az ország gazdasági újjáépítésének biztosítása lehetett. Ennek ellenére a megadott lehetőségek között a tárca költségvetése biztosítani kivánja mindazoknak a kulturális intézményeknek működését és kifejlődését, amelyeket a kormányzat a köznevelés demokratikussá tétele érdekében a felszabadulás óta létrehívott. Elsősorban említést érdemel itt a 6.650/1945. M. E. számú rerideTettériétrehívott általános iskola, amely az ország lakosságának minden tagja részére egyformán kíván lehetőséget nyújtani a műveltség alapvető elemeinek megszerzésére, valamint a dolgozók iskolája, amely az önhibájukon kívül iskolázás nélkül maradt felnőtt dolgozók kellő szellemi felkészítését és a magyar értelmiség korszerű felfrissítését szolgálja. A vallás- és közoktatásügyi tárca kiadásainak főösszege kereken 258*8 millió forint. A rendes kiadásokból 195 9 millió forint személyi természetű. A személyi természetű kiadások a rendes kiadásoknak 83'7%-át, az összes kiadásoknak pedig 75'7%-át teszik ki. A személyi kiadásoknál említést érdemel, hogy az állami alkalmazottak létszámának szükségszerű csökkentése ellenére sikerült biztosítani az általános iskolák ellátására nélkülözhetetlen oktató személyzetet. Gondoskodás történt a dolgozók iskoláiban oktató tanárok óradíjáról s a fokozott támogatásra szoruló nem állami iskolák tanárainak és tanítóinak államsegélyéről is. A dologi kiadásoknál a kényszerítő körülmények folytán a legszigorúbb takarékosságra kellett törekedni. A széles néprétegek fokozottabb művelését szolgáló intézmények zavartalan működésének biztosítása érdekében ezért lényeges módosításokat kellett véghezvinni a hitelkeret belső felosztásában. Míg a múltban a népi művelődést közvetlenül szolgáló intézményekre a dologi természetű kiadásoknak mintegy 8%-a esett, most erre a célra az előirányzat 23%-a áll rendelkezésre. Az iskolák előirányzatát tartalmazó költségvetési címek „Dologi kiadások" és „Egyéb hozzájárulások a nem állami iskolák költségeihez" rovatain gondoskodtam — a szoros értelemben vett dologi kiadásokon felül,— több magyar és nemzetiségi nyelvű tankönyv és iskolai (tanári, tanítói, ifjúsági) könyvtári könyv előállításának támogatásáról is. Az átmeneti kiadásoknál előirányzott összegek a háborús események folytán elpusztult berendezési és felszerelési tárgyak pótlására szolgálnak. A rendelkezésre álló hitelkeretből természetesen a bekövetkezett károknak, illetőleg az előállott hiányoknak csupán igen csekély hányada pótolható. Ugyancsak rendkívül csekély az 5*
