Állami költségvetés - 1946-1947

Részletezés

28 illetményei a költségvetés kiadási keretei között a békeévek illetményeihez viszonyítva átlag 40%-os mérvben kerültek megállapításra s a nyugdíjak megállapításának alapjául szolgáló illetmények a tényleges alkalmazottak jelenlegi, már lecsökkentett mérvű illetményeinek csupán 60%-át érik el. Ugyanez a helyzet az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulásoknál is. A költségvetés szerkesztésének már említett deduktív jellegéből következett, hogy a közigazgatás dologi és szorosabb értelemben vett átmeneti kiadásainak megállapításánál nem az egyes tárcáknál tényleg fennálló szükségletekből, hanem az ilyen célokra összesen rendelkezésre álló összegből kellett kiindulni s ezt az öszszeget felosztani egy több évi átlagnak megfelelő kulcs szerint, amely azonban a tárcák ügykörmódosításának megfelelően módosult. Ebből következett, hogy a dologi kiadások szük keretében nemcsak több teljesen indokolt szociális és kulturális szükséglet kielégítése maradt későbbi időre, hanem még egyes gazdasági célok eléréséhez szükséges eszközök sem voltak biztosíthatók. Az újjáépítési jellegű átmeneti kiadásokból és a beruházási kiadásokból az egyes tárcákra eső hányad általában legfeljebb csak az államvagyon állagának megóvására elégséges és az újjáépítés fokozottabb iramú folytatására lehetőséget nem nyújt. Az államadóssági szolgálat felvétele nem látszott megvalósíthatónak, tehát csak kezelési költségek voltak előirányozhatok. Az 1946/47. évi költségvetésben különleges kiadásként jelentkeznek a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésével, nevezetesen a szovjet, jugoszláv és csehszlovák ipari és mezőgazdasági jóvátételi szállításokkal, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátásával, a megszálló csapatok élelmezésével, ipari ellátásával, elhelyezésével és szállításával felmerülő s egyéb hasonló költségek. A költségvetés realitása érdekében a békeszerződésből folyó, jelenleg közelebbről meg nem határozható terheket is legalább keretszerűen elő kellett irányozni. Az ország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetében a közigazgatás rendes bevételei közé tartozó közszolgáltatási és tárcabevételek, az adóteherviselési képesség erős igénybevétele és az adórendszer lehetőségeinek széleskörű kihasználása ellenére sem voltak magasabb összegben előirányozhatok. A rendes bevételeket a stabilizálással, az új pénznem bevezetésével és a külföldi árukölcsönökből származó anyagok és áruk értékesítésével kapcsolatos rendkívüli bevételek egészítik ki. Az államháztartás tehermentesítése érdekében az állami üzemek egyensúlyban lévő költségvetést állítottak össze, személyi, dologi és üzemi kiadásaikat a reálisan várható bevételekhez igazították. Hiányként csak a legszükségesebb és legsürgősebb minimális mérvű újjáépítési és beruházási kiadásaik jelentkeznek. Az 1946/47. évi előirányzat végösszegei a következők: I. Állami közigazgatás. Kiadás Bevétel 2.753-2 millió Ft 2.496-1 millió Ft Mérleg 257-1 millió Ft