Állami költségvetés - 1944

Részletezés

Altalános indokolás \ az 1944. évi állami költségvetéshez. Magyarország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetét a világháború okozta rendkívüli viszonyok határozzák meg. A háborús gazdasági helyzet, nevezetesen a katonai szükségletek növekedése, a nyersanyag és munkaerő szűke, a nemzetközi árucsere átalakulása és csökkenése, az ár- és bérszínvonal emelkedése, az államháztartás alakulására is befolyással van és hatása megnyilvánul az állami költségvetési előirányzatban is. Háború idején — függetlenül attól, hogy a közvetlen háborús kiadások a rendes költségvetés keretében vagy azonkívül irányoztatnak elő — a költségvetésekre általában jellemző, hogy a keretek növekedése mellett a kiadások és bevételek aránya megváltozik s minthogy a bevételek emelkedése rendszerint elmarad a kiadások emelkedése mögött, a költségvetés hiányt mutat. A költségvetési keretek növekedése elkerülhetetlen jelenség, ezért az államháztartás vitelében a törekvéseknek arra kell irányulni, hogy a hiány számszerű emelkedése mellett annak aránya a kiadásokhoz — ha esetleg nem is javítható — legalább változatlan maradjon. A háborús idők költségvetéseinek ezek a jellegzetességei a magyar állam 1944. évi költségvetési előirányzatában is megnyilvánulnak. Az állami költségvetés kiadásai az 1943. évi 4,247-4 millió P-vel szemben 6,147-1 millió P-re, tehát 44-7%-kal, a bevételek 4,047-— millió P-ről 5,866-7 millió P-re, tehát 45%-kal emelkednek, az 1944. évi 280-4 millió P hiány pedig az 1943. évi 200*4 millió P hiányt 39'9%-kal haladja meg. Ezekből a számadatokból, valamint abból, hogy az összegszerű hiány az 1943. évben a kiadások 4-7%-át tette, az 1944. évi előirányzatban pedig a kiadásoknak 4-6%-át teszi, az tűnik ki, hogy a hiány összegszerű emelkedése ellenére nemcsak az arány romlását sikerült elkerülni, hanem az javult is. A kiadások emelkedésének általános jellegű oka az új árrendszer kiépítése során történt mezőgazdasági és ipari árrendezés, a munkabérek új megállapítása, továbbá az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek és a nyugdíjasok ellátásának felemelése. A honvédség fejlesztésére biztosított összegek jelentős mérvű emelése mellett számottevő kiadási többletet okoznak a háborús gazdálkodásból folyó szükségletek, az ipari nyersanyagok feltárásának fokozása, a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a beszolgáltatási rendszer kiépítése, az állami