Állami költségvetés - 1944
Földmivelésügyi miniszterium - INDOKOLÁS A FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
74 A minőségi fejlesztés jól bevált eszközei a gazdasági érdekképviseletek által rendezett országos, megyei, járási és helyi jellegű tenyészállatkiállitások, bemutatók, díjazások, vásárok, stb., mert azok a tenyésztési eredmények megállapítása, elismerése és jutalmazása utján fokozzák a tenyésztői kedvet és a tenyésztők nemes versengését, hathatósan szolgálják az állattenyésztési ismeretek terjesztését és a bevált tenyészirányok érvényesülését, előmozdítják továbbá a kiállításokon díjazott értékes tenyészállatoknak a köztenyésztésben való fokozott felhasználását. Ezeket a kiállításokat és díjazásokat érmek, oklevelek, díjak, pénzsegélyek és fuvardíjkedvezmények nyújtásával kell támogatni. Ezenkívül az állattenyésztés terén elért kiváló tenyésztési, termelési és tejelési eredmények méltó kitüntetése és jutalmazása ugyancsak ennek az alrovatnak keretében történik. A törzskönyvelés egyik alapvető tényezője az állattenyésztés minőségi fejlesztésének és a kormányzat állattenyésztési politikájának értékes eszköze, mert a minőségi fejlesztésre fordított anyagi áldozatok megfelelő eredményt csak akkor biztosíthatnak, ha a kormányzati tevékenységet a gazdatársadalmi szervezeteknek a törzskönyvelésen nyugvó rendszeres és szervezett munkája egészíti ki. Különös jelentőséget ad a törzskönyvelésnek az a körülmény, hogy a köztenyésztésben csakis törzskönyvelt leszármazású és az átlagosnál jobb minőségű apaállatok használhatók. Növeli a törzskönyvelés fontosságát az is, hogy annak keretei az „ellenőrzött állattenyésztő községek" megszervezésével egyre bővülnek és ma már a sertés-, juh- és baromfitenyésztést is felölelik. A törzskönyvelés eredményességének és közhitelű voltának biztosítása érdekében szükségessé vált ennek a tevékenységnek központi irányítása és ellenőrzése, amire nézve és általában a törzskönyvelés állami támogatására az idevonatkozó nemzetközi egyezményben is kötelezettséget vállaltunk. Minthogy a törzskönyvelés állatállományunknak eddig csak kisebb részét ölelte fel és mert a köztenyésztést szolgáló állami támogatások felhasználásának és eredményességének biztosítása érdekében egyaránt szükséges, hogy a szervezett és rendszeres állattenyésztési munka és a törzskönyvelés során megállapított okszerű tenyésztési, takarmányozási, tartási, trágyakezelési, stb. eljárások a köztenyésztés minél szélesebb köreiben érvényesüljenek, kívánatos a köztenyésztés , fokozottabb központi irányításának, helyszíni ellenőrzésének és a megszervezett ezirányú gazdatárs^dalmi munka hathatós támogatásának megvalósítása. Az országos törzskönyvelő bizottságnak, továbbá a különböző országos, kerületi, vármegyei és helyi jellegű állattenyésztési szervezeteknek, valamint az „ellenőrzött állattenyésztő községek" intézményeinek megszervezésével és fenntartásával, hivatásszerű munkásságuk ellenőrzésével és a rájuk bizott közérdekű feladatokkal kapcsolatban felmerülő személyi, kiküldetési és dologi kiadások fedezhetése céljából állami támogatást kell biztosítani. Ezen az alrovaton kell gondoskodni továbbá az állattenyésztési szervezetek működésének, valamint az ország köztenyésztésének és apaállattartásának központi irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos munkadíjak, kiszállási és egyéb dologi kiadások fedezetéről. A köztenyésztésre szolgáló apaállatok okszerű használatának és gondozásának előmozdítását és ezzel a közvagyon megőrzését, nemkülönben követendő példaadás céljából az apaállatgondozóknak a vármegyei (közigazgatási kirendeltségi) gazdasági felügyelőségek utján való megfelelő jutalmazását is ezen az alrovaton biztosítom. Igen fontos állattenyésztési érdekek fűződnek ahhoz is, hogy a népies állatállomány felülvizsgálata és a különféle állattenyésztési akciók lebonyolítása során a törekvő
