Állami költségvetés - 1944

Pénzügyminisztérium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

51 kétszeresére emelte. Á házadó és állami pótadója bevételét az 1943. évi 158 millió P-veJ szemben 173-4 millió P-vel vettem számításba. A községek segélyezési alapját illető részt ezúttal sem vontam le, minthogy azt, a bruttó költségvetési rendszernek megfelelően, a belügyi tárca költségvetésében kiadásként előirányoztam. Megjegyzem, hogy a házadó kulcsát az 1929 : II. t.-c. rendelkezései a székesfővárosban 17%ban, más városokban 16%-ban, a községekben pedig 14%-ban állapította meg. Az előirányzásnál figyelembe vettem az 1940 : XX. t.-cikkel biztosított kedvezményeket, valamint a házbérek rögzítését. A társulati adó, társulati vagyonadó és ezek állami pótadója címén, figyelemmel a várható adókivetési eredményre az 1943. évre megállapított 106-4 millió P-vel szemben 132*6 millió P-t irányoztam elő. Jövedelemadó és állami pótadója címén az 1943. évi 181-5 millió P-vel szemben 290 millió P-t, inig vagyonadó és állami pótadója fejében az 1943. évre megállapított 36-6 millió P-vel szemben ezúttal 55 millió P-t vettem számításba. Kereseti adó állami pótadójából az elmúlt évi 109-9 millió P-vel szemben 186-9 millió P várható. A kárpátaljai közigazgatási pótadó címén 1 millió P-t, kárpátaljai közigazgatási útadó címén pedig 0-3 millió P-t irányoztam elő. A. gépjáróművek közúti adójának előirányzatát az 1943. évi 4-9 millió P-ről 5 millió P-re emeltem. Vegyes bevételekből az előző évre előirányzott 6-1 millió P-vel szemben 6-7 millió P-t vettem számításba. A forgalmi adók előirányzatát 700 millió P-ről 260 millió P-vel 960 millió P-re emeltem. Az előirányzásnál figyelemmel voltam a gazdasági viszonyok várható alakulására, továbbá arra, hogy a 480/1943. M. E. számú rendelet a fényűzési forgalmi adókulcsokat felemelte és egyes árukat rendkívüli fényűzési adóval terhelt meg. Tekintettel voltam ezenkívül az értékpapír forgalmi adó új adótételeire, a lóversenyeken a kölcsönös fogadásokra feltett összegek általános forgalmi adómentességének megszűnésére és arra, hogy az 1.670/1943. M. E. számú rendelet alapján a mozgófényképüzemek a jegyek eladásából származó bevételeik után 15% fényűzési forgalmi adót tartoznak fizetni. A fentebb emiitett többletből 225 millió P az általános forgalmi adóra, 3-4 millió P az értékpapír forgalmi adóra, 31 millió P a fényűzési forgalmi adóra, 0-6 millió P az egyéb bevételekre esik. Az illetékekből várható bevételek az 1943. évre megállapított 222*3 millió P-ről 352 millió P-re emelkednek. Az előirányzásnál számításba vettem egyes állandó összegű illetéknek magasabb összegben történt megállapítását és a számolólap illeték bevezetése folytán várható bevételeket is. Az 129-7 millió P többletből vagyonátruházási illetékeknél 20 millió P, okirati illetékeknél, amelyek keretében számoltatik el a számolólap illetékből várható bevétel, 80 millió P, törvénykezési illetékeknél 7 millió P, közigazgatási illetékeknél és díjaknál 5 millió P, a fuvarozási illetéknél 18 millió P érvényesül, viszont késedelmi kamatokból 0-2 millió P-vel, egyéb bevételekből 0-1 millió P-vel kevesebb bevétel várható. A fogyasztási adók előirányzata az 1943. évre megállapított 201-7 millió P-vel szemben 308-7 millió P. A 107 millió P többlet előirányzásánál a legutóbbi adó, illetőleg kincstári részesedés és engedélyilleték emeléseket számításba vettem. A söradónál 14 millió P, a cukoradónál 45-2 millió P, az ásványolajadónál 22 millió P, a gyujtószeradónál 6-8 millió P, a szivarkahüvely- és szivarkapapiradónál 12 millió P, a villamos fényforrások és elektroncsövek adójánál 3 millió P, a margarin-, rnargarinsajt-, mesterséges ételzsir- és étolajadénál 2 millió P, a nem erjesztéssel előállitott ecetsav után járó kincstári részesedésnél 1-3 millió P, a vegyes bevételeknél pedig 0-7 millió P többlet jelentkezik. 4*