Állami költségvetés - 1944
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
26 büntetőjognak egymást tömegesen módositó és kiegészítő szabályai, amelyek közé fog sorolni a III. büntetőnovella is, esetleg jogbizonytalanságot ne idézzenek elő, a jogélet régi kívánságának megfelelően a III. büntetőnovella szövegével egyidejűleg elkészítettem a büntetőjog jelenleg hatályos szabályainak a büntetőtörvénykönyv rendszerében egységbe foglalt teljes szövegét is. Az átfogó jellegű büntetőjogi szabályozás előkészítése mellett egyes, főképen a rendkívüli idők által előidézett helyzetben előforduló bűncselekmények ellen való hatályosabb védekezésre vonatkoznak egyes különleges büntetőjogi előkészítő munkálatok. A nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorúbb büntetése tárgyában készített törvénytervezet az árdrágító visszaéléseknek nagymérvű elharapódzása miatt az anyagi büntetőjogi szabályok újabb módosításával és kiegészítésével az eddigieknél is hatékonyabb fegyvert kiván az igazságszolgáltatás kezébe adni. A tervezet börtönbüntetéssel sújtja a visszaesésben elkövetett, továbbá a kétszáz pengőnél nagyobb illetéktelen nyereséget célzó árdrágító cselekményeket, sőt fegyházbüntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akiknek visszaesése súlyosabb beszámítás alá esik, vagy akik az illetéktelen nyereségből állandó keresetforrásra törekszenek, végül akik húszezer pengőt meghaladó illetéktelen nyereséget érnek el. A közellátás érdekének súlyos veszélyeztetése esetében a büntetés tiz évi fegyházig terjedhet. Szigorítja a törvénytervezet a vagyonelkobzás mellékbüntetését akként, hogy bizonyos súlyos esetekre kötelezővé teszi az elitélt egész vagyonának elkobzását. Jelentős kiegészítése az 1920 : XV. törvénycikk rendszerének az a tervezett rendelkezés, amely a közszükségleti cikk fogalmát kiterjeszti a közszükségleti cikk fuvarozására és általában az ipari vagy kereskedelmi foglalkozás körében eszközölt munkára és másnemű szolgáltatásra. Súlyos büntetéssel fenyegeti végül a törvénytervezet a közszükségleti cikkek beszerzésére vonatkozó jogszabályok kijátszását, vagyis a jogszabályokban foglalt tilalom ellenére történő, a tiltott mértékben, valamint a tiltott módon való beszerzést, továbbá a beszerzésre való jogosultság fondorlatos kieszközlését és a jogosultsággal való üzérkedést. A háború idején a tiltott határátlépés büntetése és az ezzel kapcsolatos rendelkezések tárgyában alkotott törvénytervezet mindenekelőtt a tiltott határátlépés kísérletét vonja büntetés alá, kiindulvá abból a felismerésből, hogy a háborús viszonyok között az ilyen bűncselekmények aggasztó mértékben szaporodnak. A tervezet további rendelkezései értelmében háború idején a tiltott határátlépéssel és útlevélhasználattal elkövetett visszaélések bűntetti büntetés alá esnek, s a magyar állam vagy a magyar nemzet érdekének súlyos sérelme esetében a büntetés tiz évig terjedhető fegyház. A tervezet gondoskodik a büntetőeljárás megfelelő gyorsításáról is, azokkal szemben pedig, akik háború idején az ország területét engedély nélkül elhagyják, vagyoni zárlatot, illetőleg vagyonelkobzást helyez kilátásba. Az általános közigazgatási jog területét érintő és az igazságügyi minisztériumban elkészült javaslatok közül megemlítem az országos magyar sajtókamaráról szóló törvényjavaslat tervezetét, továbbá a kéresethiány miatt közsegélyre szorulók és a munkakerülők munkára szorításáról szóló, valamint az ipari munka békéjének biztosításáról rendelkező törvényjavaslatokat. Ez utóbbiak a kormányzat szociális programmjába tartozó nagyjelentőségű kérdések szabályozásával fejlesztik tovább jogintézményeink rendszerét.
