Állami költségvetés - 1944

Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

23 Az igazságügyi ügykörben alkotott rendeletek részben közvetlenül a hadba­vonultak jogviszonyaira vonatkoznak, részben közvetve a kivételes háborús helyzet következtében merült fel a szabályozás szüksége, vagy pedig az igazságügyi fel­adatok megoldásának rendes menetében került sor a szabályozásra. A hadbavonultak érdekében kibocsátott rendeletek közül legjelentősebb a 430/1943. M. E. számú rendelet, amely lehetővé teszi a háborúban, valamint a hábo­rúval vagy háborús veszéllyel kapcsolatos események következtében meghalt sze­mélyek nevének jegyesükre való kivételes átruházását ; — továbbá az 1.530/1943. M. E. számú rendelet, amely a háború folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek váltói tekintetében az elévülés megszakításáról és az ilyen váltók meg­újításának megkönnyítéséről rendelkezik ; — a 2.260/1943. M. E. számú rendelet, amely amellett, hogy a háború folytán akadályozott személyek érdekeit védő ren­deleteket több vonatkozásban kiegészíti, egyszersmind külön fejezetben lehetőséget ad a háború folytán akadályozott ügyvédek számára helyettesnek az ügyvédi ka­mara által való kijelölésére, valamint a náluk levő iratokkal való rendelkezésre; — végül a 2.210/1943. M. E. számú rendelet, amely mélyreható kedvezményeket állapit meg a hadbavonult ügyvédek ügyvédi kamarai díjainak és országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékainak fizetése tárgyában. A 39.400/1943. I. M. számú rendelet a katonai szolgálat idejének az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlati időbe való messzemenő beszámításáról rendel­kezik, a 3.200/1943. M. E. számú rendelet pedig a rendkívüli viszonyokra figyelem­mel a telekkönyvvezetői képesítés tekintetében állapit meg könnyítéseket. A háborúval kapcsolatos rendeletalkotási tárgykörben kiemelkedő jelentő­ségű a légitámadások következményeinek elhárításáról és az ezzel kapcsolatos jog­viszonyok rendezéséről szóló 1.200/1943.'M. E. számú rendelet, amely légitámadá­sok esetére részletesen szabályozza a romeltakarítást, az épületek hatósági helyre­állítását, a hajléktalanok elhelyezését, a dologi kártalanítást, a kártalanítási hozzá­járulás fizetésére vonatkozó rendkívüli rendelkezéseket, — végül a bérlet, a haszon­bérlet, a haszonélvezet, a használat és a jelzálogjog tárgyában tartalmaz különleges magánjogi szabályokat. A kártalanítással kapcsolatos telekkönyvi szabályokról a 35.000/1943. I. M. számú rendelet rendelkezik. Azok közül a rendeletek közül, amelyek a háborús helyzet következtében előálló rendkívüli kérdéseket szabályoz­zák, kiemelkednek még azok, amelyek a lakások és egyéb bérelt helyiségek jogvi­viszonyaira vonatkoznak. Ebben a tárgykörben az 5.600/1942. M. E. számú rende­let a m. kir. honvédség és a m. kir. csendőrség hivatásos állományába tartozó sze­mély, mint bérlő által lakott lakás megüresedése esetén szükséges eljárásról rendel­kezik, a 100/1943. M. E. számú rendelet pedig általános természetű rendelkezéseket tartalmaz ; nevezetesen széles körben lehetővé teszi egyes lakásoknak vagy lakás céljára alkalmas helyiségeknek közérdekből való igénybevételét és hatósági enge­délyhez köti a lakáscserét. A rendkívüli háborús viszonyok indokolják a 3.170/1943. M. E. számú ren­delet rendelkezéseit is, amely az uzsorabíróság hatáskörébe utalja a közszükségleti cikk, a hadviselés céljára szolgáló segédeszköz vagy anyag jogellenes elvonásának (1939: II. t.-c. 206. §.), a közszükségleti cikk készlete megsemmisítésének (1940:XV111. t.-c. 5., 6. és 8. §.) bűncselekményét, valamint a hatáskörébe utalt valamennyi bűncselekményre vonatkozóan elkövetett bűnpártolást és feljogosítja az uzsora­bíróságot, hogy közellátási kihágássá minősülő cselekmény tárgyában is eljárhasson.

Next

/
Thumbnails
Contents