Állami költségvetés - 1943

Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

SomFontos érdek az, hogy a magyarság sorsának alakítására nagy hatást gyakorló jogszabályok népünk szellemiségének megfeleljenek. E célból szükséges, hogy a jogszabályok előkészítői és alkalmazói megismerjék népünk jogi hagyományait és azokra munkásságuk során a lehetőséghez képest figyelemmel is legyenek. Az anyaggyűjtés sikere érdekében arra törekszem, hogy a bíróságok és az ügyvédség tagjai — belekapcsolódva a táj- és népkutató intézet munkájába — a jogi néphagyományok és népszokások gyűjtésében hatékonyan közreműködhessenek. Az igazságügyi törvényalkotás ismertetése során nem maradhat említés nélkül az, hogy a munkaképtelenné vált ügyvédekről és a meghalt ügyvédek hátramaradottairól való gondoskodásra hivatott országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet szolgáltatóképességének megfelelő biztosítása és fokozása érdekében alkottatott az 1942: XIII. t.-c., amely az érdekelt ügyvédi kar hozzájárulását teszi kötelezővé, természetesen a szociális szempontok kellő figyelembevétele mellett. Itt említem meg a fennálló jogszabályoknak a változott viszonyokhoz és a jogfejlődés irányához való alkalmazása szempontjából jelentős 36.000/1942. I. M. számú rendeletet, amely az állandó bírósági szakértőkről szóló 2.900/1940. I. M. számú rendelet szellemében korszerűen szabályozza a bírósági tolmácsok alkalmazásának, tolmácsi állások szervezésének és betöltésének kérdését, valamint a tolmácsok jogait és kötelességeit. A rendelet az eddig csak egyes kir. törvényszékeknél szervezett és ennélfogva gyakran szétágazó gyakorlatot folytató tolmácsi vizsgabizottságok helyett országos vizsgabizottságot állit fel, mert csak ilymódon lehet biztosítani, hogy a tolmácsjelöltek képzettsége és nyelvismerete megfelelő szakértelemmel rendelkező bizottság által, egységes elvek és hasonló mérték szerint bíráltassék el. Igazságügyi vonatkozásban jogszabályelőkészitési munkálatok folynak még a részvénytársaságok jogviszonyainak a megváltozott gazdasági helyzethez és a közérdekhez igazodó újraszabályozása, a közjegyzői rendtartás körébe tartozó rendelkezések módosítása és kiegészítése, az igazságügyi szervezet továbbfejlesztése, a polgári peres- és perenkivüli eljárás egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá tétele, a büntetőeljárás egyszerűsítése, gyorsítása és egységesítése céljából, továbbá a magyar írói remekművek széleskörű megismertetése érdekében. Jogrendszerünk egyik, ma különösen érezhető hiányosságát kivánja betölteni a törvényes vagy törvénytelen származás bírói megállapításának és a törvényesités egyes kérdéseinek szabályozásáról elkészített tervezet. Míg ugyanis mai jogunk szerint a származás törvényességének yagy törvénytelenségének mindenkivel szemben érvényes hatályú bírói megállapítása ezidőszerint csak egészen kivételes esetekben és csak az atya kívánságára lehetséges, addig a gyakorlati életben felmerült annak sürgető szüksége, hogy az emiitett tárgyban maga a gyermek, vagy a férj más törvényes gyermeke is pert indíthasson. Ezt, valamint az ezzel kapcsolatos kérdéseket kívánja a tervezet a gyakorlati élet kívánalmainak és a jogfejlődésnek megfelelően szabályozni. Jelentős munka folyik az igazságügyminiszteriumban azon a területen is, amely a nemzetek közötti érintkezések minél zavartalanabb lehetővétételét célzó nemzetközi egyezmények megkötésére irányul. Az igazságügyminiszterium a nemzetközi jogalkotás terén nem csupán az igazságügyi vonatkozású kérdésekben fejt ki számottevő működést, hanem tevékeny