Állami költségvetés - 1943
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
Somséggel. Különösképen jelentős rendeleti jogalkotás volt szükséges az 1939: IV. t.-cikknek a zsidó magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó, továbbá a zsidó alkalmazottak száma tekintetében felállított korlátozásokat megállapító rendelkezéseinek, az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról alkotott 1941 : XIII. t.-c. rendelkezéseinek, a házassági jogról szóló törvény kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről alkotott 1941 : XV. t.-c. zsidó vonatkozású rendelkezéseinek végrehajtásával és mindezeken felül a zsidótörvények végrehajtása során csaknem az összes kormányzati ágak területén felmerült részletkérdéseknek szabályozásával kapcsolatosan. A korábbi zsidótörvényeknek a zsidók ingatlanszerzését korlátozó rendelkezéseivel, valamint a zsidók kezében lévő ingatlanoknak földbirtokpolitikai célokra igénybevételével kapcsolatban szükségessé vált rendeleti szabályozása után sor került a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló, a zsidóbirtokok fokozottabb és gyorsabb igénybevételét fajvédelmi alapon és gyökeres megoldással biztosító 1942 : XV. t.-c. megalkotására. Ennek előkészítő munkájában, valamint a végrehajtására vonatkozó rendeletek elkészítésében ugyancsak kivette részét az igazságügyminiszterium. A zsidókérdéssel összefüggően igazságügyi vonatkozásban külön is rámutatok az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról szóló 1942 : VIII. t.-cikkre, amely az 1941 : XV. t.-cikkbe foglalt fajvédelmi törvény kijátszásának megakadályozása céljából megtiltja a fajvédelmi törvény szerint nemzsidónak minősülő személyeknek az izraelita hitfelekezetbe való áttérését. Emellett a rendeletek egész sora szolgálja a fajvédelmi törvény minél hatékonyabb végrehajtását, hogy biztosítsa a magyar fajvédelem szempontjából rendkívül nagyjelentőségű törvény céljának a gyakorlati életben lehető teljes valóraváltását. Az államélet rendes menete során szükségessé vált jogalkotások közül már közjogi jelentőségénél fogva is elsősorban említem meg a Kormányzóhelyettesről szóló 1942:11. t.-cikket és a megválasztott Kormányzóhelyettes megválasztását és eskütételét törvénybe iktató 1942:111. t.-cikket. Miként arra az előző évi költségvetés indokolásában már rámutattam, folyamatban van a törvényhozói összeférhetetlenség kérdésének törvényi szabályozása. A tervezet felöleli a képviselők és felsőházi tagok összeférhetetlenségének szabályozását ; ezzel eleget kiván tenni azoknak az alkotmányjogi kívánalmaknak, hogy az összeférhetetlenség szempontjából azonos elvi megítélés lehet csak irányadó a törvényhozás minden tagja tekintetében. A törvényhozói összeférhetetlenség szabályozásának előkészítésére az országgyűlés két háza által kiküldött bizottságok — az igazságügyminiszterium közreműködésével — tovább folytatták a törvényjavaslat tervezetének előkészítésére irányuló munkásságukat. A képviselőház által kiküldött huszonhéttagú bizottság — a törvényjavaslat alapelveinek megállapítása után — héttagú albizottságra bizta a javaslat megszövegezését; az albizottság sorozatos tanácskozások alapján el is készítette a javaslat szövegét, amelyet tüzetes jelentés kíséretében a képviselőházi bizottság elé terjesztett. A felsőház által kiküldött húsztagú bizottság a javaslat alapelvei tekintetében elfoglalt álláspontjának részletes kifejtése és a szabályozásra vonatkozó alapelvek megállapítása után — ugyancsak héttagú albizottságra bizta a javaslat szövegének elkészítését. Az előkészítő munkálatoknak ebben a szakában olyan értelmű meg-
