Állami költségvetés - 1942

Pénzügyminiszterium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1942. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

50 teleket. Ezeket is számításba véve, az 1942. évi előirányzattal szemben a többlet 47-2 millió P, amiből személyi járandóságokra 4'8 millió P, dologi természetű kiadásokra 40 millió P, beruházásokra pedig 2-4 millió P esik. A bevételek többlete 464*6 millió P. A továbbiakban, -valamint a részletes indokolásban, az összehasonlitás az 1897: XX. t.-c. 4. §-a értelmében, az 1940 : XXXV. t.-cikkbe iktatott 1941. évi költségvetéssel történt. A személyi járandóságok közül ^Rendszeres állandó illetményeknél 12-5 millió P többlet jelentkezik, egyrészt a fizetéseknek és a családi pótléknak a 4.000/1941. M. E. számú rendelettel történt újabb megállapítása, másrészt az alkalmazottak létszámának 3.452 fővel történt felemelése következtében. A létszámemelkedést túlnyomórészt a keleti és erdélyi országrész személyi szükséglete okozza, egyes ágazatokban azonban az elvégzendő feladatok emelkedése is a létszám kisebbmérvű emelését idézte elő. Az alkalmazottak létszámának felemelésével kapcsolatban szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a hosszabb szolgálattal bíró szerződéses könyvszakértők egy részét végleges állásokba fogom átvenni, az állami földmérés keretében pedig 100 főnyi létszámmal új, középiskolai végzettséghez kötött földmérési szakot szerveztem. A Nem rendszeres illetmények alrovaton 0*5 millió P a többlet, ami túlnyomó részben a keleti és erdélyi országrész elhanyagolt és hiányos földadókataszteri munkarészeinek helyreállítására szükséges. A Jutalmak és segélyek előirányzata a létszámemelkedés következtében O'l millió P-vel emelkedik. A Dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadások 65*1 millió P-vel emelkednek. A többletből 53-3 millió P esik a szeszegyedáruságra, a dohány- és sójövedékre, a sótermelésre és az állami nyomdára és a bevételek megfelelő emelkedésében megtérül. Az ezt meghaladó többletből kereken 8 millió P a már emiitett két alap kiadásainak a tárca keretében történő előirányzásával, az egyéb többlet főkép a keleti és erdélyi országrész pénzügyi közigazgatásának megszervezésével kapcsolatos. A Beruházások előirányzata 3'6 millió P-vel emelkedik. Az előirányzat pénzügyigazgatósági, adóhivatali, pénzügyőrségi, szeszegyedárusági, vámjövedéki, dohányjövedéki épületek létesítésére, valamint az állami sóbányáknál szükséges építkezésekre szolgál. Tárcám 1942. évi bevételeit az 1941. évre megállapított 1.222 millió P-vel szemben, a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész bevételeit is számításba véve, az összes körülmények gondos mérlegelésével 1.855'6 millió P-ben irányoztam elő, amiből 1.829*5 millió P a közszolgáltatási bevételekre, 26'1 millió P pedig a tárcabevételekre esik. Az egyes közszolgáltatási bevételek alakulását az alábbiakban ismertetem : Az egyenesadók közül a földadót, amelynek kulcsa az 1929: XXIII. t.-c. I. §-a alapján a világháború előtti mérvnek megfelelő 20%-ban állapíttatott meg, az 1941. évi 35 millió P-vel szemben 40-5 millió P-vel irányoztam elő. A házadó bevételét az 1941. évre megállapított 76 millió P-vel szemben 92-2 millió P-vel irányoztam elő. A községek segélyezési alapját illető részt ezúttal nem hoztam levonásba, mivel azt, a bruttó költségvetési rendszernek megfelelően, a belügyi tárca költségvetésében kiadásként is előirányoztam. Megjegyzem, hogy a házadó kulcsát az 1929 : II. t.-c. rendelkezései a székesfővárosban 17%-ban, más városokban 16%-ban, a községekben pedig 14%-ban állapították meg. Az előirányzásnál figyelembe vettem az 1940: XXII. t.-cikkel biztosított kedvezményeket, valamint a házbérek rögzi-