Állami költségvetés - 1942
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1942. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
24 használatával, vagy ilyen cselekmény elkövetésével mást nemzetiségi érzületében megsért. Nemcsak büntetőjogi, hanem talán fokozottabb mértékben közgazdasági szempontból érdemel említést a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941 : X. t.-c. Ez a törvény a kizárólagos hatáskörrel felruházott uzsorabíróság útján az eddiginél szigorúbban bünteti azt, aki az ország közellátási érdekeit a mezőgazdasági és ipari termelésre, a termények és termékek forgalombahozatalára és felhasználására, a készletek bejelentésére és igénybevételére vonatkozó rendeletek megszegése által súlyosan veszélyezteti. Nagy hiányt pótol az épitőtakaréküzlet szabályozásáról szóló 1941 : IV. t.-c., amely intézményesen megvalósítja az épitőtakaréküzlettel, illetőleg épitőtakaréküzletek kötésével foglalkozó részvénytársaságok és szövetkezetek állami felügyeletét és állandó ellenőrzését. Kimagasló jelentősége és rendkivüli fontossága van a magyar faj egészségének és tisztaságának megóvása szempontjából a házasságjogról szóló 1894: XXXI. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről szóló 1941 : XV. t.-cikknek, amely kötelezővé teszi a házasság előtti orvosi vizsgálatot, megakadályozza a házasság megkötését fertőző gümőkór, vagy fertőző nemibaj esetében ; lehetővé teszi az arra rászoruló egészséges házasulok részére házasodási kölcsön felvételét, továbbá megtiltja a házaságkötést nemzsidó és zsidó között. Ez a törvény megfelelő szigorú büntető jogkövetkezményeket fűz rendelkezéseinek, illetőleg tilalmainak megszegéséhez és súlyosan bünteti a zsidó férfinak magyar honos tisztességes nemzsidó nővel házasságon kivül való nemi érintkezését. Meg kell említenem az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 1941 : XIII. t.-cikket, amely az 1937 : IV. t.-cikkbe iktatott ügyvédi rendtartás megalkotása óta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozó szervezeti rendelkezéseket állapítja meg és egyben korlátozza a zsidó ügyvédeknek a kamarai önkormányzatban való részvételét, valamint közmegbizatásokban való részesítését. Ezeken a már megvalósított törvényhozási rendelkezéseken felül elkészült és a törvényhozás elé terjesztetett alkotmányos tárgyalás céljából több olyan igazságügyi törvényjavaslat, melynek megalkotása és törvényerőre emslése szintén sürgősen szükséges. Ezek közé tartozik a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos büntettek előkészítésének büntetéséről szóló törvényjavaslat. Ez a javaslat a büntetőtörvénykönyv rendszeréből kiindulva, de az időközben bekövetkezett jogfejlődés eredményeit is figyelembevéve a büntetőjog három fontos területén kíván a jelen helyzet feladatainak átértése után egységes és áttekinthető rendezést teremteni. Az államfő élete, testi épsége, személyes szabadsága és alkotmányos hatalma ellen irányuló közvetlen támadásokat — tekintet nélkül a beállott eredményre — halálbüntetéssel kívánja sújtani, az alkotmány elleni felségsértést pedig életfogytig tartó fegyházbüntetéssel kívánja megtorolni s a lázadás elkövetéséhez nem szabja meg feltételként a csoportosulást. E mellett fontos újítása a javaslatnak a halállal vagy fegyházzal büntetendő súlyos büntettek előkészítésének általános szabállyal való büntetés alá vonása. A nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre és az egyházak nagyjaira utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról
