Állami költségvetés - 1939-1940

Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

23 Az 1938 : XXXIV. t.-c. a Felvidék visszacsatolt részeit, az 1939 : VI. t.-c. pedig az újból birtokba vett kárpátaljai területeket újra egyesitette az országgal. Ennek következtében az 1938: XXXIV. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott 9.600/1938. M. E. számú rendelet a Felvidék visszacsatolt részein, az 1939: VI. t.-c. 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 5.800/1939. M. E. számú rendelet pedig a visszatért kárpátaljai területeken állította vissza a régi magyar igazságügyi szervezetet. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken újra felállíttatott a kassai kir. Ítélőtábla és kir. főügyészség, a beregszászi, kassai, komáromi és rimaszombati kir. törvényszék és kir. ügyészség, a beregszászi, dunaszerdahelyi, érsekújvári, feledi, galántai, kassai, királyhelmeci, komáromi, lévai, losonci, munkácsi, nagykaposi, ógyallai, párkányi, rimaszombati, rozsnyói, somorjai, szepsi, tornaijai, ungvári, vágsellyei és verebélyi kir. járásbíróság. Ezeken felül Ungvárott kir. törvényszék és kir. ügyészség állíttatott fel. A Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeken újra felállíttatott az alsóvereckei, huszti, ilosvai, nagybereznai, nagyszőllősi, ökörmezői, rahói, szobránci és técsői kir. járásbíróság. Ezeken kivül Huszton kir. törvényszék és kir. ügyészség állíttatott fel. Újból megkezdte működését a kassai kir. javitónevelőintézet is. Az igazságügyi hatóságok száma ezek szerint a felvidéki területeken 1 kir. Ítélőtáblával és 1 kir. főügyészséggel, 5 kir. törvényszékkel és 5 kir. ügyészséggel, 22 kir. járásbírósággal, továbbá 1 állami javitónevelőintézettel, a kárpátaljai részeken pedig 1 kir. törvényszékkel és 1 kir. ügyészséggel, valamint 9 kir. járásbírósággal növekedett. Ezen felül az ungvári kir. törvényszéki fogház épületében mintegy 600 elitélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtására alkalmas országos büntetőintézet volt létesíthető. Az igazságügyi hatóságok és intézmények számának gyarapodása az igazgatásukra és fenntartásukra, valamint a működésük zavartalan biztosítására szolgáló személyi és dologi költségek megfelelő emelését teszi szükségessé. Az előirányzatnak a mult évi költségvetéssel összehasonlítását ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével a következőkben ismertetem : Az igazságügyi tárca 1939—1940. számadási időszakra készült költségvetésében a kiadások főösszege — az állami költségvetés V. fejezetének 13. címén szereplő 27,952.500 P nyugellátás nélkül — 61,983.000 P. Ez az összeg az 1938/39. évre megállapított költségvetés másfélszeresével, vagyis 51,849.000 P-vel szemben 10,134.000 P többletet jelent. A többlet túlnyomó részében a visszacsatolt Felvidék és a visszatért Kárpátalja szükségletével függ össze. Ugyanebben a körülményben leli okát a személyzet létszámának 7.547 főről 9.023-ra történt emelése is. A kiadási összegek előirányzásánál az igazságügyi igazgatás és az igazságszolgáltatás követelményeinek érvényr^ juttatása mellett lehetőleg takarékosságra