Állami költségvetés - 1939-1940
Földművelésügyi miniszterium - INDOKOLÁS AFÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
135 Az Intézet személyzeti létszámának új tisztviselői állásokkal való kiegészítése a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításának bevezetésével kapcsolatban jelentkező munkatöbbletre tekintettel mellőzhetetlen volt, annál is inkább, mert az új biztosítási ág ügyvitelének ellátásához szükséges tisztviselői létszám az 1938/39. évi költségvetési előirányzat egybeállításakor még nem volt meghatározható s ezért az új biztosítási ággal kapcsolatban rendszeresített állások csak a kezdetben feltétlenül szükséges keretek között vétettek fel. A vezérigazgatói állásnak a IV. fizetési osztályban rendszeresítése az Intézet kiterjedt ügyköre és országos jellege folytán vált szükségessé és szerves következménye az 1938 : XII. t.-c. 39. §-ának. Ezeknek megfelelően az Intézet fogalmazási létszámában egy IV. fizetési osztályú vezérigazgatói, egy V. fizetési osztályú igazgatói, egy személyhez kötött V. fizetési osztályú ügyészi, egy VII. fizetési osztályú titkári, három VIII. fizetési osztályú segédtitkári, három IX. fizetési osztályú fogalmazói, négy X. fizetési osztályú segédfogalmazói, egy fogalmazó-gyakornoki; a számviteli szakon egy VII. fizetési osztályú II. osztályú főszámtanácsosi, egy VIII. fizetési osztályú számtanácsosi, három IX. fizetési osztályú számvizsgálói, három X. fizetési osztályú számellenőri, három XI. fizetési osztályú számtiszti, négy számgyakornoki; a kezelési szakon három IX. fizetési osztályú irodafőtiszti, négy XI. fizetési osztályú irodasegédtiszti, nyolc irodakezelési gyakornoki, tizenegy kezelői, huszonnégy díjnoki és végül egy szakaltiszti állással többet irányoztam elő. Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet, amelynek neve eredetileg Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár, majd Országos Gazdasági Munkáspénztár volt, az 1900: XVI. t.-c. alapján létesült azzal a célzattal, hogy a gazdasági munkavállalók társadalombiztosítását ellássa. Az Intézményt az 1902: XIV., az 1912:VIII. és az 1913:XX. t.-cikkek fokozatosan fejlesztették, az 1936:XXXV1. t.-c. a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti biztosítását, az 1938: XII. t.-c. pedig a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítását is ennek az intézménynek a működési körébe utalta. Az Intézet, mint kötelező biztosítást látja el a gazdatisztek és gazdasági egyesületi tisztviselők öregségi, rokkantsági és haláleseti biztosítását, a gazdasági cselédek, gazdasági gépmunkások és a vizitársulati, stb. munkások balesetbiztosítását, valamint a gazdasági munkavállalók öregségi biztosítását, viszont mint önkéntes biztosítást látja el más gazdasági foglalkozásúak (kisbirtokosok) öregségi és rokkantsági biztosítását. Az Intézetnél öregség, rokkantság és halál esetére biztosított gazdatisztek és gazdasági egyesületi tisztviselők száma 3.000, a baleset esetére biztosított gazdasági munkavállalók száma körülbelül 700.000, az öregség esetére biztosítási kötelezettség alá eső gazdasági munkavállalók száma pedig hozzávetőlegesen 750.000. Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. Állami hozzájárulás a mezőgazdasági irányú társadalmi tevékenységhez. 1938/39. évre megállapított összeg másfélszerese .. 240.000 P 1939—1940-re előirányzott összeg 300.000 „ 1939—1940-re tehát több 60.000 P-vel.
