Állami költségvetés - 1939-1940

Pénzügyminiszterium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

50 A Jutalmak és segélyek alrovatának előirányzata a költségvetési időtartam alatti kétszeri szükséglet figyelembevételével emeltetett. A Dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadások előirányzatát 69,261.635 P-vel kellett emelnem. A többletből 53 millió P a szeszegyedáruságnál, 12 millió P a dohányjövedéknél a nagyobb forgalom és nagyobb fogyasztás következtében érvényesül, 0-9 millió P az Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alap részére juttatandó állami hozzájárulás, mig a további többleteket nagyrészt a területvisszacsatolások folytán jelentkező szükséglet indokolja. A Beruházások előirányzatát 708.600 P-vel emeltem. Az egyedárusági szeszgyáraknál szükséges építkezésekre 750.000 P vétetett számításba, ezzel szemben az előirányzatot a vámjövedéknél 41.400 P-vel csökkentettem. Apénzügyi tárcának az államháztartás egész alakulásáradöntő kihatású bevételeit az 1938/39. évi költségvetésben megállapított és 18 hónapra átszámított 1.205,536.500 P-vel szemben, az 1939—1940. számadási időszakra, a rendelkezésemre álló bevételi eredmények alapján, a helyzet alakulásának és a visszacsatolt területek teherbíró képességének beható mérlegelésével, óvatos becsléssel 1.505,126.000 P-ben irányoztam elő, amelyből 1.478,471.000 P a közszolgáltatási bevételekre, 26,655.000 P pedig a tárcabevételekre esik. Az egyes közszolgáltatási bevételek alakulására vonatkozóan a következőket jegyzem meg : Az egyenes adók közül a földadót, amelynek kulcsa az 1929:XXIII. t.-c. 1. §-ának rendelkezése alapján az 1930. évi január hó 1.-től kezdődő hatállyal a világháború előtti mérvnek megfelelő 20%-ban állapíttatott meg, 45*3 millió P-vel szemben ezúttal 52 millió P-vel irányoztam elő. A házadó előirányzatát 103*2 millió P-vel szemben, 115 millió P-re emeltem. Ebből az adóalap 5%-os rendkivüli pótlékát 23-4 millió P-vel, az adó 10%-os rendkivüli pótlékát 7-3 millió P-vel, a házadót pedig az engedélyezett tatarozási és átalakítási adókedvezmények figyelembevételével 84-3 P-vel vettem számításba. Megjegyzem, hogy a házadó kulcsát az 1929 : II. t.-c. rendelkezései az 1929. évi január hó 1.-től kezdődőleg a székesfővárosban 17%-ban, más városokban 16%-ban, a községekben pedig 14%-ban állapították meg. Társulati adó címén 31.9 millió P-vel szemben 36 millió P-t irányoztam elő. Ebből a társulati és tantiem adót 26'6 millió P-vel, a társulati adó 40%-os rendkivüli pótlékát pedig 9-4 millió P-vel vettem számításba. Jövedelemadóból 63-3 millió P-vel szemben, ezúttal 86 millió P-t irányoztam elő, amiből a jövedelmadót, 53-8 millió P-vel, az adó 60%-os rendkivüli pótlékát pedig 32-2 millió P-vel vettem számításba. Vagyonadó fejében 26*7 millió P-vel szemben, ezúttal 29 millió P-t irányoztam elő, amelyből a vagyonadóra 14-5 millió P, az adó 100%-os rendkivüli pótlékára ugyancsak 14*5 millió P esik. A Nyilvános betegápolási pótadó előirányzatát a kivetés alapjául szolgáló alapadók hozadékában várt emelkedés figyelembevételével és a székesfővárost évenkint megillető 7 millió P-nek levonása után 27 millió P-ről 29-5 millió P-re emeltem. Rokkantellátási adóból az adóalapok hozadékának megfelelően 26-5 millióval szemben 30 millió P-t irányoztam elő. Az együttesen kezelt adókból az 1939. évi junius hó 1.-től az 1940. évi december hó 31.-ig terjedő időben a fenti részletezés szerint tehát összesen 377'5 millió P bevételre számitok az előző költségvetési évben előirányzott 324 millió P-vel szemben. Az alkalmazottak külön adója előirányzatát 36 millió P-vel szemben 38-9 millió P-vel vettem számításba. A gépjáróművek közúti adójának bevé-