Állami költségvetés - 1939-1940
Belügyminiszterium - INDOKOLÁS A BELÜGYMINISZTERIUM KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
39 A belügyi tárca 1939. évi julius hó 1. napjától az 1940. évi december hó 31. napjáig terjedő 18 hónapra szóló kiadási előirányzata 211,381.000 P. Ezt szembeállítva az 1938/39. évre megállapított 114,598.390 P-vel, 96,782.610 P emelkedés mutatkozik. A tulajdon^épeni többlet azonban 39,483.415 P, mert 57,299.195 P a kiadásoknak az előző évi 12 hónappal szemben 18 hónapra szóló előirányzása folytán jelentkezik. A kiadások emelkedését elsősorban az indokolja, hogy első izben kellett gondoskodnom a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken lévő, fennhatóságom alá tartozó hatóságok, intézetek és intézmények költségeiről. Emelkedéssel jár továbbá a VIII—XI. fizetési osztályba tartozó közszolgálati tisztviselők korpótlékáról szóló 1938: XXXVII. t.-c. és a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyzetének családvédelmet szolgáló javításáról szóló 1938 : XXXVI11. t.-c. rendelkezéseinek végrehajtása. Az egyes költségvetési címeknél jelentkező kiadási többleteket általánosságban a következőkben ismertetem : A központi igazgatásnál a felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolása folytán megnövekedett ügyforgalom zavartalan ellátása érdekében emelni kellett a belügyminisztérium személyzetének létszámát, ezenkívül a visszacsatolt területeken 7 új főispáni állást kellett rendszeresíteni. Uj kiadást jelentenek a Kárpátalja ideiglenes igazgatásának megszervezésével járó költségek, nevezetesen : a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság, amelynek költségeit a 2. cím I. alcímén vettem fel és pedig akként, hogy ezekben nemcsak a belügy-, hanem a pénzügy-, továbbá a vallás- és közoktatásügyi minisztérium e hatósághoz szervezett fogalmazási állásainak javadalmazása is bennfoglaltatik. Ugyanezen cím II. alcímén vétettek fel a 3 közigazgatási kirendeltség kiadásai, amelyekkel kapcsolatban külön meg kell említenem, hogy — eltérőleg a vármegyéknél érvényben levő rendszertől — nemcsak a rendszeres állandó illetmények, hanem a nem rendszeres illetmények, továbbá a jutalmak és segélyek, valamint a kiküldetési költségek, végül a dologi kiadások fedezetéről is itt történik gondoskodás. Viszont az 1939. évi 6.400/M. E. számú rendelettel a kárpátaljai területen életbeléptetett 30°/ 0-os közigazgatási pótadó, ami önkormányzati rendszerünk szerint különben a vármegyei pótadónak felel meg, az állam bevétele lesz. Az önkormányzatok alkalmazottainak illetményeihez való hozzájárulást a vármegyék és községek számának emelkedése következtében nagyobb összeggel kellett előirányoznom. Gondoskodnom kellett továbbá a visszacsatolt területeken a vármegyei és a városi számvevőségek megszervezéséről.
