Állami költségvetés - 1939-1940
Részletezés - INDOKOLÁS A KÖLTSÉGVETÉS I. FÜZETÉHEZ
115 1 14 Athozat Kezelési költségek A kölcsön kezelése körül felmerülő kisebb kiadásokra. Kezelési költségek E rovaton áz 1. cím alatt felsorolt kölcsönöknél előreláthatólag felmerülő s az egyes kölcsönöknél külön elő nem irányzott kezelési költségek, mint például jutalékok, postaköltségek, külföldi tárgyalások költségei, kötvényürlap előállítási, kötvényszámozási és bélyegzési költségek, valamint új szelvényívek előállítási költségei, a belföldön elhelyezett államadóssági címletek számjegyzékekbe való foglalásánál felmerülő költségek és jutalmak iránvoztatnak elő. Á többkiadás oka az, hogy az előző egyévi költségszolgálattal szemben 18 hóra történt az előirányzás. (Az 1897 : XXX. t.-c. alapján kibocsátott 3 y 2%-os magyar koronajáradék kölcsön Kamatok : A kölcsön 60,000.000 K névértékéből, mint biztosított adósságból, a Jóvátételi Bizottság határozata szerint 35-70833%, vagyis 21,425.000 K n. é. terheli Magyarországot. Ennek másfél évi 3%%-os kamata 1,124.812 50 K, vagyis 60 P, amely egészben az államvasutakat terhelvén, az állami adósságok fejezete terhére semmi sem irányoztatik elő.) (Az 1910 : IV. t.-c. alapján kibocsátott 4%-os magyar járadék kölcsön A kölcsön 250,000.000 K névértékéből, mint biztosított adósságból, a Jóvátételi Bizottság határozata szerint 35-492%, vagyis 88,730.000 K n. é. terheli Magyarországot. Ebből a Magyarországon foganatosított zárolási eredmények alapulvételével külföldi adósság 17,531.440 K. Ez a névérték svájci frankban számítva (100 K = 105 svájci frank) 18,408.012 svájci frank, vagyis 14,307.628 P; belföldi adósság 71,198.560 K = 5.696 P. Kamatok: Az 1930. évi október hó 31.-i párisi egyezménynek a kamatok fizetésére vonatkozó rendelkezései az 1930. évi december hó 13.-i párisi pótegyezmény szerint az 1931. évtől kezdve 5 évre, azaz 1936. évi január hó 1.-ig voltak hatályban. Ujabb megállapodás a prágai egyezményben meghatározott százalékos kulcs tekintetében nem jött létre. A transzfermoratóriumról szóló 1931. évi 6.900/M. E. sz. rendelet, valamint az azt kiegészítő és módosító rendeletek rendelkezései értelmében az 1932. évi junius hó 30.-ig terjedő időben az esedékessé vált devizaösszegek pengőellenértéke, ezt követőleg az 1937. évi julius hó 31.-ig terjedő időben az egyes pengőellenértékekről szóló kincstári jegyek helyeztettek az esedékességek alkalmával letétbe. A külfölddel szemben fennálló államadósságok szolgálatának időleges rendezése keretében a magyar kincstár részéről oly ajánlat tétetett a hitelezőknek, hogy a kölcsön szolgálatára az 1937. évi október hó 1.-től 1940. évi szeptember hó 30.-ig terjedő 3 éves időszak alatt részben szabad, részben kötött devizákban évi átalányösszeg fizettetnék a párisi Közös Pénztár részére negyedévi részletekben. Az 1937. évi október hó l.-je előtti időből származó hátralékok rendezése függőben marad. A fizetés évenként október hó l.-jén, január hó l.-jén, április hó l.-jén és julius hó l.-jén esedékes négy egyenlő részletben történnék. Átvitel Tőkeálladék Előirányzat az 1939. évi julius—1940. évi december hónapokra 1938/39. évre megállapított költségvetés 1939-1940-re több ( + ) vagy kevesebb ( —) pengő 512,329.247 6,199.994 j 1.500 35.506 4,239.319 1.000 23.681 1.714 14,313.324 526,644.285 6,237.000 4,264.000 j+ 1,960.675 + 500 + 11.825 + 1,973.000 8*
