Állami költségvetés - 1938-1939

Földmivelésügyi miniszterium - INDOKOLÁS A FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1938 39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

61 törzskönyvelésen nyugvó rendszeres és szervezett munkája egészíti ki. Ma már különös jelentőséget ad a törzskönyvelésnek az a körülmény, hogy köztenyésztésre csakis törzskönyvelt leszármazásu apaállatok használhatók. Növeli a törzskönyvelés fontosságát az is, hogy annak keretei egyre bővülnek és ma már a juhtenyésztést is felölelik. A törzskönyvelés eredményességének és közhitelű voltának biztosítása érdekében szükségessé vált ennek a tevékenységnek központi irányítása és ellenőrzése, amire nézve és általában a törzskönyvelés állami támogatására az idevonatkozó nemzetközi egyezményben kötelezettséget vállaltunk. Minthogy a törzskönyvelés eddig állatállományunknak csak kisebb részét öleli fel és mivel állatállományunk 80%-a a köztenyésztésben van, — egyrészt a helyes tenyészirányoknak a mindenkor adott helyi viszonyok figyelembevételével való megállapítása és érvényesítése, másrészt pedig a köztenyésztést szolgáló állami támogatások hatályosságának és eredményességének biztosítása érdekében egyaránt szükséges, hogy a törzskönyVelés során megállapított tenyésztési eljárások a köztenyésztés minél szélesebb köreiben érvényesüljenek, mely szempontok egyaránt megkövetelik a köztenyésztés fokozottabb központi irányításának és ellenőrzésének valóra váltását. Az országos törzskönyvelő bizottságnak, továbbá a különböző országos, kerületi, vármegyei és helyi jellegű állattenyésztő, valamint törzskönyvelő szervezeteknek a hivatásszerű munkásságukkal kapcsolatban felmerülő személyi, kiküldetési és dologi kiadásaik fedezhetése céljából állami támogatást kell biztosítanom. E rovaton kell gondoskodnom továbbá a tenyésztő és törzskönyvelő szervezetek működésének valamint az országos köztenyésztés és apaállattartás központi irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos személyi, kiszállási és egyéb dologi kiadások fedezetéről. A köztenyésztésre szolgáló apaállatok okszerű és gazdaságos gondozásának előmozdítását és ezzel a közvagyon megőrzését, nemkülönben követendő példaadás céljából az apaállatgondozóknak a vármegyei gazdasági felügyelőségek utján való megfelelő jutalmazását e rovaton biztosítom. Igen fontos állattenyésztési érdekek fűződnek viszont ahhoz, hogy a népies állatállomány felülvizsgálata során a törekvő és áldozatkész kistenyésztők egyrészt ösztönzésül, követendő példaadásul és megkülönböztetésül némi jutalomban, másrészt pedig a törzsállományuknak biztosítása céljából támogatásban legyenek részesíthetők, amit e rovaton kivánok biztosítani. Azok a fontos külkereskedelmi, gazdasági, ipari és egyéb érdekek, melyek a magas színvonalra fejlődött gyapjúfeldolgozó iparunknak belföldi gyapjúval való ellátásához fűződnek, szükségessé teszik a juhtenyésztés fokozott felkarolását és e célból olyan kormányzati tevékenység érvényesítését, mely alkalmas a juhállomány, különösen pedig a kistenyésztők kezén lévő juhanyag létszámának és minőségi színvonalának emelésére és a gyapjútermelés egyöntetűségének biztosítására. Ezen a téren Kitűnően bevált kezdeményezés a köztenyésztésben használt gyenge minőségű kosoknak értékes minőségű, lehetőleg törzskönyvelt leszármazású kosokkal való kicserélése és ezzel kapcsolatban a népies juhtenyésztés és gyapjútermelés fejlesztése. A koscserével és általában a juhtenyésztés fejlesztését célzó minden egyéb intézkedéssel kapcsolatos valamennyi költség fedezéséről e rovaton kivánok gondoskodni. A köztenyésztés apaállatellátásának hátrányait és egyes vidékeknek az állattenyésztés terén való elmaradottságát első sorban arra kell visszavezetni, hogy ezek a vidékek nagyon távol esnek a jó minőségű tenyészállatok beszerzési forrásaitól és igy a nagy utazási és még inkább a szállítási költségek miatt a köztenyésztés