Állami költségvetés - 1938-1939
Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEM- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
22 Ezek alapján a kikötő kiadásait és bevételeit az 1938/39. évi előirányzatban rovatokra és alrovat okra felosztva irányoztam elő. Az állami úthálózatnál az 1938/39. költségvetési évben is folytatom gazdasági és idegenforgalmi szempontból legjelentősebb utvonalainknak a megnövekedett gépjárműforgalom által is megkívánt korszerű burkolattal való átépítését. Ennek a programnak keretében szándékozom a Dunaföldvár—kecskeméti és a budapesti nemzeti és szabad kikötőbe vezető állami közutakat, a Budapest—Balassagyarmat—losonci állami közút Dunakeszi—váci szakaszát, a Polgárdi—keszthelyi állami közút Polgárdi—balatonfüredi szakaszát, a Budapest—Mohács—eszéki állami közút Ercsi—dunaföldvári szakaszát, a Győr—soproni és a Győr—veszprémi állami közút egyes rövidebb szakaszait, végül egyes átkelési szakaszokat állandó burkolattal átépíttet ni. Az útépítési beruházások között előirányzott összeg nagyobb része a múltban már végrehajtott útépítések folytán igénybevett hitelek folvó évben esedékessé váló tőke- és kamatszolgálatára, másrészt a folyó évben meginduló útépítésekből eredő költségek fedezésére szükséges. Az útfenntartásra előirányzott összegek az elmúlt években állandóan emelkedtek ugyan, ez az emelkedés azonban korántsem volt elegendő az állami közutak kifogástalan s a korszerű forgalom által megkívánt karbantartására. Ezért ezt a hitelt a folyó költségvetési évben is emelnem kellett avégből, hogy az igy megnövelt összegből a korábbi évek elégtelen fenntartási hitelei miatt nagymértékben leromlott állami úthálózat immár halaszthatatlan helyreállítási munkáinak végrehajtása biztositható legyen. A bekötő utak épitését, az előző évben erre a célra fordított összeggel szemben nagyobb öszeggel kívánom elősegíteni, egyrészt az azokhoz fűződő fontos közgazdasági és közlekedési szempontokra tekintettel, másrészt azért, hogy a még bekötetlen mintegy 800 község, továbbá számos népes tanyaközpont és tanyacsoport kiépítetlen bekötőútja kiépítésének ütemét gyorsítsam. Ezek kiépítésének költsége hozzávetőleg 50.000.000 P-re tehető. A költségekből az államkincstár által viselt részen felüli összegnek fedezetéről az önkormányzatoknak és az érdekeltségeknek kell gondoskodniok. Az 1937/38. költségvetési évben ilyen cimen rendelkezésre álló 3.000.000 P-ből a törvényhatóságok és érdekeltségek hozzájárulásával 348 km ut kiépítésével 54 község bekapcsolásáról történt gondoskodás. Az 1930. évben megindított bekötő útépítési akció óta az 1937. év végéig részben a törvényhatóságok utalapjai terhére, részben állami támogatással az 1.000-nél több bekötetlen községből 217 község nyert bekötést s igy ma a bekötetlen községek száma a tanyacsoportokon kivül mintegy 800. Az útépítési programm végrehajtásának súlypontja a külön törvényes felhatalmazással megvalósítani kivánt beruházásokra esik. A hídépítések keretében megkezdődtek a polgárdi Tisza-hid építésének munkálatai, amely hid a jelenlegi ideiglenes pontonhíd helyett épül azért, hogy télen át is állandó közúti közlekedést biztosítson. A budapesti hidak építésénél megemlítem, hogy a Horthy Miklós-hidat, úgyszintén a kiszélesített Margit-hidat az elmúlt év második felében a forgalomnak átadtam.
