Állami költségvetés - 1938-1939

Iparügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

49 Az emelkedést a nyújtandó támogatás kiterjesztése okozza. Az 1931 : XXXIV. t.-c. felhatalmazása alapján az ipartestületi székház­kölcsönök annuitásához való hozzájárulás címén eredetileg a törvényben biztosí­tott 2%-nak megfelelő 57.000 P-t irányoztam elő. Tekintettel azonban arra, hogy a kisiparosságot súlyosan terhelő ipartestületi székbázkölcsönök terheinek további könnyítése elől elzárkózni nem lehetett, azért a hivatkozott t.-c. alapján vállalt 2%-os hozzájáruláson felül már a mult évi költségvetésben előirányzott további 1%-nak megfelelő 28.500 P-n kívül erre a célra újabb 2'6%-os hozzájárulást, vagyis 74.100 P-t irányoztam elő. E kérdést ezáltal oly módon sikerült rendezni, hogy az ipartestületek részéről fizetendő évi annuitások, amelyek a kölcsöntőke 8'6%-át teszik, 5'6%-ának tárcám terhére való elvállalása folytán, azok 3%-ra csökkentek. Az Ipartestületek Országos Központja fenntartási költségeihez való hozzá­járulásra 50.000 P-t irányoztam elő. Az 1932 : VIII. t.-c. 39. §-a értelmében ugyanis ezen intézmény fenntartásának költségeihez az államnak évi 50.000 P-vel kell hozzá­járulnia. Ezenfelül a kereskedelmi és iparkamarák évi 25.000 P-vel, az ipartestületek pedig az évenként megállapítandó tagsági díjak fizetésével járulnak hozzá. A törvény 38. §-a értelmében az ipartestületek által fizetett évi tagsági díjak vég­összege nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amelyet a 39. §. szerint a központ költségeire a kereskedelmi és iparkamarák együttesen fizetni kötelesek. Ezen a rovaton irányoztam elő 50.000 P-t oly ipartestületeknek nyújtandó székházlétesitési, bővítési és átalakítási segélyre, amelyeknek anyagi helyzete ezt indokolja. Az ezen a rovaton felvett összegből óhajtom fedezni a székházkölcsönök törlesztésében hátralékos ipartestületek megvizsgálásával kapcsolatos és az annuitá­sok fizetésének biztosítása céljából szükséges revizori költségeket, valamint az egyes életképtelen ipartestületek felszámolásával kapcsolatban felmerülő költsé­geket is. A mutatkozó emelkedés oka az, hogy a mesterképző, mestervizsgára elő­készítő és a háziipari tanfolyamokat a szükségletnek megfelelően szaporítani kellett. Az 1936 : VII. t.-c. a képesítéshez kötött iparoknál az önállósítást a mester­vizsga sikeres letételétől teszi függővé és ennek következtében szükségessé vált, hogy a mestervizsgákra való előkészület megkönnyítése és a kézművesiparosság szakmai színvonalának biztosítása érdekében az iparostovábbképző tanfolyamokon felül még úgynevezett mesterképző tanfolyamok is rendeztessenek az önállósulni szándékozó iparossegédek részére. Itt kívánok gondoskodni a mesterképző tanfolya­mok rendezésével járó költségekről, a kézművesiparosság továbbképzésével, tovább­képző tanfolyamok és ipari vándortanfolyamok támogatásával, valamint az ipari továbbképző tanfolyamokkal kapcsolatos kiadásokról és a központi ellenőrzés céljából kiküldött tisztviselők útiköltségeiről. ' • 6. rovat. Ipari tanfolyamok költségei. 1937/38. évre megállapított összeg 1938/39. évre előirányzott összeg 240.000 P 270.000 P az 1938/39. évre tehát több . . . 30.000 P-vel. IV. 7

Next

/
Thumbnails
Contents