Állami költségvetés - 1938-1939
Iparügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
458 E szerv segítségével biztosítva látom azt. hogy a kormányzat és a gyakorlati élet egymástól el ne szakadjanak. Nem tartom kívánatos jelenségnek azt, hogy iparunk az ország fővárosában, illetve a főváros körül tovább központosittassék s ezért igyekezni fogok elősegíteni, hogy a \idéki gócpontjaink iparosodása a jövőben nagyobb mértékben folytatódjék. mint az a múltban történt. Ennek a célnak szolgálatába számos eszközt kivá.nok állítani, így a vasúti tarifapolitikát és azoknak a kedvezményeknek rendszerét is. amelyek az iparfejlesztésről szóló 1931 : XXI. törvénycikk alapján adományoztatnak. Gondoskodnunk kell ezenkívül arról hogy vidéken alapítandó vállalatok a közüzemi szolgáltatások tekintetében se részesüljenek sokkal előnytelenebb elbánásban, mint a székesfővárosban, illetve annak környékén alakuló iparvállalatok. A városrendezés terén njólag el fognak biiáltatni az összes megyei és törvényhatósági joggal felruházott városok városfejlesztési tervei. Ahol ilyen programm ínég nincsen, ott ezek a közel jövőben el fognak készíttetni. Minthogy a megfelelő szakszemélyzet nem áll mindenütt rendelkezésre, a legsürgősebb munkálatokra a minisztérium szakközegeit rendelkezésre fogom bocsátani, ami a munka gyorsításán kívül azt is biztosítani fogja, hogy a tervek egységes irányítás alapján készülhetnek. A jóváhagyott fejlesztési tervek alapján történik majd intézkedés a legsürgősebb teendők elvégzése iránt. Részletes tanulmányok indulnak meg a városok közmüvekkel (vízvezeték csatornázás) való ellátása céljából annak tisztázása végett, hogy a természeti, gazdasági és pénzügyi adottságok mellett, hol és mily terjedelemben van lehetőség ujabb közművek létesítésére. Az eddigiekben ismertetett ügykörök ellátására és munkaprogramul megvalósítására figyelemmel készült tárcám 1938/39. évi költségvetési előirányzata. Bár ennek összeállításánál figyelemmel voltam a gazdaságosság és takarékosság elveire, mégsem volt elkerülhető a személyzet létszámának 30 fővel való emelése, illetőleg a kiadások előirányzatának a személyi járandóságoknál 233.160 P-vel. a dologi és átmeneti kiadásoknál pedig 449.740 P-vel való emelése, míg a beruházásoknál 200.000 P-t kellett felvennem, ug\ hogy a kiadásoknál az összes emelkedés 882.900 P-t tesz. A bevételek előirányzatát 1.073.500 P-vel emeltem. A tárca költségvetésének alaki változásai a következők : A Rendes kiadásoknál a Bányászat és bányászati kutatás cím alatt külön rovaton irányoztam elő — a szükségletek állandó jellegére való tekintettel — a báró Eötvös Lóránd geofizikai intézetnek eddig az Átmeneti kiadásokból fedezett dologi kiadásait. A háziipar és kisipar termelési hitelszükségleteire előirányzott Összegeket azok áliandó jellegénél fogva és azon célból, hogy az ily természetű kiadások egy helyen legyenek előirányozva, az Ipari célok cím Átmeneti kiadásaitól az Iparfejlesztés rovatra vittem át. Az Átmeneti kiadások között a Központi igazgatás címnél a minisztérium székházának helyreállitási és tatarozási költségeire elnevezéssel uj rovatot vettem fel. Önálló rovatként vettem fel végül a — természetéhez képest az Átmeneti kiadások között meghagyott Hozzájárulás ipari bemutatók céljaira szolgáló helységek létesítésére folytatólag előirányzott összeget.