Állami költségvetés - 1938-1939

Részletezés

u tabb igények miatt vált szükségessé, a földmívelésügyi tárcánál a gazdasági felügyelői szolgálat kiépítésével, valamint a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztositásával és a szakoktatás fejlesztésével, a vallás- és közoktatásügyi tárcánál az új iskolaépitési programm végrehajtásával kapcsolatos, mig a pénzügyi tárcánál az ellenőrzési teendők további szaporodása elsősorban a pénzügyőrség létszámának emelését tette elkerülhetetlenné. Végül a főiskolai képesitésű ideiglenes alkalmazottak alkalmazásának gyakornoki állásokká való fokozatos átszervezése szintén növeli a létszámot. Az 1938/39. évi költségvetésben az alkalmazottak létszáma az emiitett okokból az állami közigazgatásnál 1.896 fővel nagyobb a megelőző évinél. A személyi járandóságok aránya a közigazgatás összes kiadásaihoz viszonyitva az 1924/25. évi 36'2%-kal, illetve az 1937/38. évi 31'6%-kal szemben ezúttal 32'3%. A nyugellátások előirányzata a nyugdíjak emelése és az ellátásban részesülök számának növekedése folytán 5"4 millió P emelkedést mutat. A létszám a nyugdíjasoknál 240, a nyugbéreseknél 73, az özvegyeknél 415, az életjáradékban részesülőknél 12 fővel emelkedett, ellenben az árváknál 286, a kegydíjasoknál pedig 1 fővel apadt. A nyugellátások aránya az 1924/25. évi 12'8%-kal, illetve az 1937/38. évi 18*1%kal szemben az 1938/39. évi költségvetésben 18*1%. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások 3* 7 millió P-vel emelkednek, főként az illetmény emelés, valamint a nem állami elemi iskoláknál szükséges létszámszaporitás folytán. A hozzájárulások aránya az 1924/25. évi 6'6%-kal, illetve az 1937/38. évi 5'8%-kal szemben ezúttal 6%. A dologi és átmeneti kiadásoknál mutatkozik a legjelentékenyebb többlet : 357 millió P. Az emelkedés, mint már emiitettem, egyrészt a honvédelem szükségletének emelkedésével, másrészt a kormány gazdasági, népegészségügyi, kulturális és szociális programmjának végrehajtásával áll összefüggésben. A szociális jellegű új kiadások közül különösen jelentős terhet képvisel a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításának bevezetésével kapcsolatban vállalt állami hozzájárulás. Az állami épületek leromlott állagának helyreállításáról és az állami úthálózat fenntartásáról fokozott mértékben szükséges gondoskodni. Az üzemi jellegű intézmények kiadásai a nagyobb forgalommal kapcsolatban emelkednek, ezeket a kiadási többleteket azonban megfelelő bevételek ellensúlyozzák. A dologi és átmeneti kiadások aránya az 1924/25. évi 28'2%-kal, illetve az 1937/38. évi 31-5%-kal szemben ezúttal 34'9%. Az állami adósságok előirányzata 32*3 millió P-vel csökken. A csökkenés főként az 193 7. evben folyamatba tett adósságrendezéssel áll összefüggésben. A létrejött megállapodásokhoz, illetőleg a hitelezőknek tett ajánlatokhoz képest mellőztem a hosszúlejáratú kölcsönök törlesztésének előirányzását, a kamatokat pedig a megállapodásoknak megfelelő alacsonyabb mértékben irányoztam elő. Töröltem az előirányzatból a transzfermoratórium alatt az államadóssági szolgálat helyettesítéseként a Külföldi Hitelek Pénztáránál letett 4 és 2%-kal kamatozó kincstárjegyek kamatszolgálatát, miután ezek a kincstárjegyek a rendezés szerint részint felszabadulnak a kincstár javára,