Állami költségvetés - 1938-1939
Pénzügyminisztérium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
SomFöldadóból változatlanul az előző évi összeget, 302 millió P-t irányoztam elő. Az előirányzott összegből elemi károk folytán adóelengedésekre és a földadóról szóló 1927. évi 100/P. M. számú Hivatalos összeállítás 46. §-a értelmében a vizitársulatoknak járó adó visszatérítésekre eső összeget már levontam. Házadó címén az előző évben 67 millió P volt előirányozva, amiből az adóalap 5%-os rendkivüli pótlékára 13-4 millió P; az adó 20%-os rendkivüli pótlékára 6-2 millió P, a házadóra pedig 47-4 millió P esett. E címen ezúttal — figyelemmel arra, hogy a 20%-os rendkivüli pótlék az 1937. évi 4.300/M. E. számú rendelet alapján 1938. évi január hó l.-jétől kezdődőleg 10%-ra mérsékeltetett, — a tatarozási és átalakítási adókedvezményeket is számításba véve 68*8 millió P-t irányoztam elő, amiből a házadót 50'3 millió P-vel, az adóalap 5%-os rendkivüli pótlékát 14-1 millió P-vel, a házadó 10%-os rendkivüli pótlékát pedig 4-4 millió P-vel vettem számitásba. Megjegyzem, hogy az 1932. évi 1.810/M. E. számú rendelet 3. §-a értelmében a nagy- és kisközségekben befolyó házadónak 1/7 része a Községek segélyezési alapját illeti. Az e címen számitásba vett 1*6 millió P-t kiadásként ezúttal sem irányoztam elő, hanem azt — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a bevételekből közvetlenül szándékozom a nevezett alap javára elszámolni. Ennek folytán a házadó bevételét a Községek segélyezési alapját illető összeg levonásával irányoztam elő. Társulati adó címén az előző évben 15*2 millió P volt előirányozva, amiból az adó 40%-át tevő rendkivüli pótlékra 4 millió P, a társulati és tantiémadóra pedig 11*2 millió P esett. A 15'2 millió P-vel szemben ezúttal a gazdasági helyzet javulása és az adóalap jobb kimunkálása folytán várható bevételnek megfelelően 21'3 millió P-t irányoztam elő, amiből a társulati és tantiémadót 15-7 millió P-vel. a társulati adó 40%-os rendkivüli pótlékát pedig 5'6 millió P-vel vettem számitásba. Jövedelemadó címén az előző évben 36 millió P volt előirányozva, amiből az adó 60%-os rendkivüli pótlékára 13-5 millió P, jövedelemadóra pedig 22'5 millió P esett. A jövedelmi és kereseti viszonyok javulására s az adóalapok jobb kimunkálására való tekintettel az 1938/39. évre 42*2 millió P-t irányoztam elő, amiből az adó 60%-os rendkivüli pótlékát 15'8 millió P-vel, a jövedelemadót pedig 26-4 millió P-vel vettem számitásba. Megjegyzem, hogv az előirányzott összegben az 1932. évi 2.030/M. E. számú rendelet alapján járó és ezúttal 20.000 P-vel előirányzott külön jövedelemadó is bennfoglaltatik. Vagyonadó címén az előző évi 16 millió P-vel szemben, amiből 8 millió P az adó 100%-os rendkivüli pótlékára, 8 millió P pedig a vagyonadóra esett, ezúttal 17-8 millió P-t irányoztam elő, amiből az adó 100%-os rendkivüli pótlékát 8-9 millió P-vel s a vagyonadót ugyancsak 8-9 millió P-vel vettem számitásba. Nyilvános betegápolási pótadóból az alapadók figyelembevételével az előző évi 15*5 millió P-vel szemben 18 millió P-t irányoztam elő. A pótadó előirányzásánál az ideiglenesen adómentes épületek utáni házadót is figyelembe vettem. Megjegyzem, hogy a pót adó bevételéből — az államkincstár és a székesfőváros közönsége között 1931. évi október hó 3.-án létrejött megállapodás értelmében — 1932. évi január hó l.-jétől számitott 12 évre évi 7,000.000 P a székesfővárost illeti. A székesfőváros ezt a 7,000.000 P-t a nála befolyó pótadóból egyenlő negyedévi részletekben közvetlenül veszi fel. Ennek folytán a pótadó bevételét a székesfővárost illető összeg levonásával irányoztam elő.
