Állami költségvetés - 1938-1939
Részletezés
42 Az államháztartás súlyos áldozatok árán helyreállított egyensúlyát továbbra is feltétlenül biztosítani kívánom, ezért az 1938/39. évi költségvetés összeállításánál a gazdasági és pénzügyi helyzet várható alakulása alapján kellő óvatossággal számításba vehető bevételekből kellett kiindulnom s ahhoz kellett a kiadásokat szabnom. A várható bevételek előirányzásánál szem előtt kellett tartanom, hogy a bevételek emelkedése csökkenő irányzatot mutat s így nem volna helyes abból indulni ki, hogy a fellendülés továbbra is az eddigi ütemben fog folytatódni. Ilyen körülmények közt a költségvetési keretek megállapításánál legfeljebb a mai bevételi szinvonalat lehet alapul venni, ennek keretében kell az állami szükségletek legjobb kielégítését keresni, ehhez kell az állami intézmények igényeit mérni. Az ily módon jelentkező bevételi többlet elsősorban az eddigi költségvetési hiány eltüntetésére szükséges, de ezenkívül számos új kiadás fedezéséről is gondoskodni kell. A kiadási többletek közt első helyen kell megemlíteni az ország biztonsága érdekében a honvédelem szükségleteinek megfelelőbb kielégítését. Emellett a közalkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek felemelése, a nyugdíjteher növekedése, a városi számvevőségek államosítása, valamint a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítása is jelentős kivédhetetlen többleteket hárit az államháztartásra. Gondoskodni kellett a kormányzat tervszerűen kiépített közegészségügyi, kultúrális, szociális, közlekedésügyi és közgazdasági programmjának megvalósításával járó kiadásokról is. Emelkedést okoznak továbbá a bevételi többletek biztosításával kapcsolatos üzemi jellegű kiadások. Ezzel szemben formailag jelentékeny kiadáscsökkenés mutatkozik az államadóssági szolgálatnál az adósságrendezés következtében. Az adósságrendezés folytán ugyanis, noha az a készpénzkiadások növekedésével jár, megszűnt a kincstáriegyletétel eddigi rendszere s így az adósságszolgálatnak a múltban az eredeti kölcsönfeltételek szerint a költségvetésbe beállított névleges összegeit a valóságos szükséglet mérvére lehetett leszállítani. Mindezeket a tényezőket figyelembevéve az 1938/39. évi költségvetésben a közigazgatásnál végeredményben az 1937/38. évi kiadásoknál 26'5 millió P-vel magasabb összeget kellett előirányozni. Minthogy azonban az 1936/37. évben és az 1937/38. év eddigi kezelésében elért tényleges bevételi eredmények a közszolgáltatási és tárcabevételek előirányzatának ennél jóval magasabb, 73'2 millió P-s emelését teszik lehetővé, az állami üzemek hiányának számottevő csökkenését is tekintetbe véve, a költségvetés egyensúlya a kiadások növekedése ellenére is teljes mértékben biztosítva van. Hosszú, küzdelmes évek után az első kiegyensúlyozott költségvetés kerül ezzel a törvényhozás elé. Nemzeti feladataink eredményes ellátása érdekében a jövőben pénzügyi politikánk alapvető feladata lesz a súlyos áldozatok árán megteremtett államháztartási egyensúly további fenntartása és megszilárdítása. Ezen a helyen csak röviden kívánok még arra utalni, hogy a talpraállitás munkáját betetőzni, a gazdasági és hitelélet vérkeringésébe új erőt és lendületet vinni s ezzel közvetve az államháztartás rendjének zavartalanságát is biztosítani van hivatva a költségvetéssel egyidejűleg benyújtásra kerülő külön beruházási törvényjavaslat. Eszerint a törvényjavaslat szerint a kormány öt évre terjedő, példátlan arányú gazdasági terv keretében összesen mintegy 1 milliárd P-t tervez beruházásokra és más közmunkákra fordítani, részben belföldi hitel igénybevételével, részben pedig a vagyonnak egyszeri különleges megterhelésével.
