Állami költségvetés - 1938-1939

Részletezés - INDOKOLÁSAZ 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI. FÜZETÉHEZ

101 F > ­Tőke­álladék 1938/39. évi előirányzat 1937/38. évre meg­állapított költségvetés 1938/39. évre több (+) vagy kevesebb (-) a CC pengő Áthozat 409,198.873 3,075.337 5,546.392 —2,471.055 1 5 Az 1914. évi 4' S U/O-os törlesztéses járadék kölcsön E rovaton az 1910: IV. t.-c. 2. §-a, továbbá az 1911:XIV. t.-c. 15. §-a, az 1912: V. t.-c. 11. §-a, az 1912 : LXVI. t.-c. 11. §-a és az 1914 :I. t.-c. 10. §-a alapján kibocsátott 1914. évi 4V2%-OS törlesztéses járadék kölcsön szolgálatára szükséges összegek irányoztattak elő. A kölcsönkötvények 500,000.000 K névértékéből a Jóvá (ételi Bizottság határozata szerint a mai Magyarországot ter­heli az 1921. évi július hó 26.-ig esedékessé vált 4,406.400 K n. é. teljes összege és az ennek levonása után fenmaradt 495,593.600 K n. é. 45733%-a fejében 226,649.821 K n. é., vagyis összesen 231,056.221 K, amely álladék 22,117.440 K névértékű ily kötvényeknek tőketörlesztés céljából a párisi Közös Pénztárhoz történt beszolgáltatásával 208,938.781 K névértékre apadt. Ebből a Magyarországon foganatosított felülbélyegzés eredményének alapulvételével külföldön elhelyezve 80,277.821 K. Ez a névérték svájci frankban számítva (100 K = 105 svájci frank) 84,291.712-05 sv ájci frank, vagyis 66,337.578 P; belföldön elhelyezve 128,660.960 K = 10.293 P. Kamatok Az 1930. évi október hó 31.-i párisi főegyezménynek a kamatok fizetésére vonatkozó rendelkezései az 1930. évi december hó 13.-Í párisi pótegyezmény szerint az 1931. évtől kezdve 5 évre, azaz 1936. évi január hó 1.-ig voltak hatályban. Ujabb megállapodás az innsbrucki jegyzőkönyvi megálla­podásban meghatározott százalékos kulcs tekintetében nem jött létre. A transzfermoratóriumról szóló 1931. évi 6.900/M. E. sz. rende­let, valamint az azt kiegészítő és módosító rendeletek ren­delkezései értelmében az 1932. évi június hó 30.-ig terjedő időben az esedékessé vált devizaösszegek pengőellenér­téke, ezt követőleg az 1937. évi julius hó 31.-ig terjedő idő­ben az egyes pengőellenértékekről szóló kincstári jegyek helyeztettek az esedékességek alkalmával letétbe. A külfölddel szemben fennálló államadósságok szolgálatának időleges rendezése keretében a magyar kincstár részéről oly ajánlat téleteti a hitelezőknek, hogy a kölcsön szolgá­latára az 1937. évi október hó l.-jétöl 1940. évi szeptember hó 30.-ig terjedő 3 éves időszak alatt részben szabad, részben kötött devizákban évi átalányösszeg fizettetnék a párisi Közös Pénztár részére negyedévi részletekben. Az 1937. évi október hó l.-je előtti időből származó hátralé­kok rendezése függőben marad. A fizetés évenkint október hó l.-jén, január hó l.-jén, április hó l.-jén és julius hó l.-jén esedékes négy egyenlő részlet­ben történnék. A rendezést ilymódon feltételezve és figyelemmel a Külföldi Hitelek Pénztáránál letett pengöösszegeknek külföldi fizető­eszközökre átváltása tekintetében ezidöszerint fennálló meg­állapodásra, az 1938/39. költségvetési évre előirányoztatik 549.000 P. Ebből terheli: az államvasutakat 253.260 P az állami vas-, acél- és gépgyárakat 25.999 „ a kőszénbányászatot 4.626 , 66,347.871 265.679 451.738 - 186.059 összesen 283.785 P, amely az egyes állami üzemeknél irányoztatik elő, marad tehát az állami adósságok fejezete terhére 265.215 P. Átvitel 475,546.744 3,341.016 5,998.130 —2,657.114

Next

/
Thumbnails
Contents