Állami költségvetés - 1938-1939

Részletezés - INDOKOLÁSAZ 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI. FÜZETÉHEZ

95 ség vetési évben általában szünetel. További lényeges csökkenést eredményezett az, hogy a kamatláb a Magyar Királyság 1924. évi államkölcsöne egyes részkibocsátásainál 4'5%-ra, az olasz részkibocsátásnál 4'2%-ra szállittatott le s hogy a többi hosszúlejáratú kölcsönöknél is a szerződéses kamatozásnál lényegesen alacsonyabb kamatozást, illetőleg az annuitásokkal törlesztendő kölcsönöknél a szerződéses annuitások összegénél alacsonyabb annuitásokat lehetett előirányozni. Számottevő csökkenést idézett elő végül még az is, hogy a külfölddel szemben fennálló államadósságok rendezésével kapcsolatban a kormány kikötötte, hogy a Külföldi Hitelek Pénztáránál a kamatszolgálat pengőellenértékének helyettesítésére a múltban letett kamatozó kincstári jegyek a kincstár részére felszabadittassanak, illetőleg kamatozatlan kincstári jegyekre cseréltessenek ki. A kiadási többletek együttesen 5,307.529 P-t tesznek, a csökkenések pedig együttesen 37,593.529 P-t, ezeknek az egyenlege 32,286.000 P csökkenést eredményez. Az együttesen 5,307.529 P kiadási többletből 4,396.403 P oly kölcsönökre, illetőleg tartozásokra esik, amelyeknél -— a külfölddel szemben fennálló államadósságok időleges rendezése keretében — a létrejött megállapodások szerint az 1937/38. költségvetési évtől kezdődőleg tőketörlesztés is teljesitendő. Nevezetesen : az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett váltókölcsön törlesztésére 1,517.256 P, az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsön törlesztésére 2,419.928 P és a Forgótőkekölcsönök és egyéb kötelezettségek törlesztésére 459.219 P. Az adósságrendezéssel összefüggő emelkedés állott elő még a Nemzetközi segélyhitel tőkeszolgálatánál is, amely 310.474 P-vel emelkedett. Ezeken kivül az 1933 : XXVII. t.-c. alapján a gazdatartozások rendezésének elősegítésére szolgáló kölcsön tőkeszükséglete a tőkeálladék növekedése folytán 62.000 P-vel, kamatszükséglete pedig 310.500 P-vel emelkedett. A fennmaradó 228.152 P kiadási többlet több rovaton kisebb összegekben jelentkezik és ezekre nézve a részletes indokolás nyújt bővebb tájékoztatást. A 37,593.529 P csökkenésből 36.169.913 P lényegében a külfölddel szemben fennálló államadósságok rendezésével kapcsolatban állott elő, mégpedig olvképen, hogy a költségvetési előirányzat a tőketörlesztés szünetelése folytán a francia frankban kamatozó 6%-os kötvénykölcsönnél 646.606 P-vel, a francia frankban kamatozó 6%%-os kölcsönnél 144.386 P-vel, az 1930. évi január hó l.-jei kelettel kibocsátott olasz lírában kamatozó 6%-os pénztárjegvkölcsönnél 109.546 P-vel, a svájci frankban kamatozó 6%-os pénztárjegy kölcsönnél 746.006 P-vel, a magyarbelga clearing egyezmény 4. cikke alapján kibocsátott 1928. évi 6%-os törlesztéses kötvényeknél 86.133 P-vel. a görög viszonylatban kibocsátott kincstári jegyeknél 394.776 P-vel és a Magyar Királyság 1924. évi államkölcsönénél 10,937.749 P-vel csökkent, mig a kamatlábak illetőleg annuitási összegek leszállítása folytán a csökkenés a 4%-os magyar aranyjáradék kölcsönnél és a négvvalutás kölcsönöknél együtt 2.657.774 P-t, a francia frankban kamatozó 6%-os kötvénykölcsönnél 152.541 P-t, a francia frankban kamatozó 6 %%-os kölcsönnél 749.353 P-t, a a svájci frankban kamatozó 6%-os pénztárjegykölesönnél 200.493 P-t, a magyarbelga clearing egyezmény 4. cikke alapján kibocsátott 1928. évi 6%-os törlesztéses kötvényeknél 106.876 P-t, a francia egyezményből kifolyólag teljesítendő fizetéseknél 227.844 P-t, a brit egyezményből kifolyólag teljesítendő fizetéseknél 7,941.876 P-t, az 1930: XXXI. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsönnél 926.373 P-t, a Forgótőke kölcsönök és egyéb kötelezettségeknél 306.615 P-t, a Magyar Király-