Állami költségvetés - 1937-1938
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1937/38. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
23 Az igazságügyi tárca kiadásainak főösszege az állami költségvetés VI. fejezetének 13. címén szereplő nyugellátások nélkül 33,063.000 P. A kiadások összegéből személyi járandóságokra 26,131.800 P, dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 6,473.200 P, végül beruházásokra 45§.000 P esik. A tárca bevételeit — a legutóbbi idők eredményeivel számolva s a lehetőség szerint realitásra törekedve — 1,915.000 P-vel irányoztam elő. A személyzet létszáma lényegtelen s az állások megoszlásában jelentkező eltéréssel — Az országos földbirtokrendezés befejezése címtől eltekintve — a költségvetés valamennyi címén leszállott az 1930 : XLVII. t.-c. 2—4. §-ai alapján kibocsátott 1931. évi 600/M. E. számú rendeletben megállapított s az 1934:1. t.-c. alapján módosított végleges létszámra, úgyhogy a megjelölt jogszabályokon alapuló létszámcsökkentés tárcámnál végrehajtottnak tekinthető. Sajnos a bűnözés és ezzel a rablétszám is az utóbbi években emelkedett s ennek következtében a letartóztató intézeti őrszemélyzet létszámának szaporításáról kellett gondoskodnom ; ez okozza tárcám alkalmazottainak összlétszámában a legutóbbi költségvetéssel szemben mutatkozó 66 főnyi szaporulatot. A következőkben rámutatok a tárca körébe tartozó hatóságok és intézmények működésének néhány kimagaslóbb mozzanatára. Az igazságügy minisztérium jogszabályalkotó tevékenysége körében állandóan azt az elvet tekintem irány adónak, hogy ennek a tevékenységnek mindenekelőtt az állami és társadalmi rend fenntartásában legnagyobb szerepet játszó igazságszolgáltatás jóságát kell állandóan biztosítania, az igazságszolgáltatás szervezetében kifejezésre jutó alkotmányjogi alapelveknek tiszteletbentartásával. Az igazságügyminisztérium jogszabályalkotó tevékenységének feladata ezenfelül az ország gazdasági szükségleteinek kielégítésében s a nemzeti élet folyamatos fejlődéséhez szükséges alkotmányjogi jogszabályok előkészítésében való közreműködés a jogrendszer alapelveinek s a jogalkotás egyöntetűségének megóvásával. Ezeknek az alapelveknek a figyelembe vételével fejeződött be az igazságügyi szervezet körében a kir. itélőbírák és a kir. ügyészek fegyelmi felelősségének, valamint az ezzel összefüggő kérdéseknek szabályozásáról szóló törvény megalkotása után az igazságügyi szervezet másik nagyfontosságú tényezőjének, az ügyvédségnek szervezetét és működését szabályozó törvény előkészítése. A törvényjavaslatnak az országgyűlés által történt elfogadása után nyomban kezdetét vette azoknak a rendeleteknek az előkészítése, amelyek a szabályozás tárgyának természetéhez képest szükségesek a törvény végrehajtásához. Az említett irányelveknek megfelelő átfogó jelentőségű szabályozás előtt áll az igazságügyi szervezet harmadik fő tényezőjének, a kir. közjegvzőségnek szervezete és működése is, figyelembe véve a közjegyzői kamaráknak, mint a kir. közjegyzői kar önkormányzati érdekképviseleti szerveinek javaslatait. A javaslatok feldolgozása s annak eredményéhez képest a törvényjavaslat előkészítése rövidesen meg fog kezdődni.
