Állami költségvetés - 1935-1936
Részletezés - INDOKOLÁS AZ 1935/36. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS FÜZETÉHEZ
93 célokra felvett kincstári jegy kölcsön kamatszükséglete 183.827 P-vel emelkedett, a fennmaradó 183.183 P kiadási többlet pedig több rovaton kisebb összegekben jelentkezik és ezekre nézve a részletes indokolás nyújt bővebb tájékoztatást. A 6,160.907 P csökkenésből 774.947 P a 4%-os magyar aranyjáradék kölcsönnél, 560.000 P a brit egyezményből kifolyólag teljesitendő fizetéseknél, 128.779 P az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett váltókölcsonnél, 1,573.000 P pedig a Magyar Királyság 1924. évi államkölcsönénél jelentkezik. Ezek a csökkenések a dollár és az angol font árfolyamának változása folytán állottak elő. Ezeken kivül 117.806 P csökkenés mutatkozik a 6%-kal frankban kamatozó pénztárjegy kölcsönnél és 169.335 P a frankban kamatozó 6%-os kötvény kölcsönnél, 610.920 P az 1925. évi január hó l.-jei kelettel kibocsátott olasz lirában kamatozó 6%-os pénztárjegy kölcsönnél, 296.852 P a svájci frankban kamatozó 6%-os pénztárjegy kölcsönnél, amely kölcsönöknél a szükséglet előirányzása annak figyelembevételével történt, hogy a kibocsátott kötvényeken alapuló tartozás pengőellenértékéről letétbe helyezett törlesztési részletek, valamint a kincstári jegyekkel helyettesitett és helyettesitendő törlesztési összegek a tőkeálladékból levonásba hozattak. Az 1931: XXVI. t.-c. alapján felvett pénztárjegy kölcsönnél a csökkenés 1,076.577 P, minthogy e kölcsön szolgálata az állami üzemeket terheli. Az 1933 : II. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsönnél 471.229 P csökkenés jelentkezik abból kifolyólag, hogy az 1934/35. évi költségvetési előirányzatban a kamatszolgálat nagyobb tőkeálladék után vétetett számításba. A többi csökkenés kisebb összegekben különböző rovatokon jelentkezik. Az állami adósságokkal kapcsolatos szolgálat az 1935/36. évi költségvetési előirányzatban is általában ugyanabban az alaki beosztásban és ugyanazon elvek alapján van összeállítva, mint az . 1934/35. évi előirányzatban volt összeállítva. Az államadóssági szolgálatnak az állami üzemekre eső része, amint az fentebb említtetett, ez alkalommal is közvetlenül az egyes üzemeknél irányoztatott elő. Abból a célból azonban, hogy az államadóssági szolgálat kiadásairól teljes áttekintés legyen nyerhető, külön összeállításban részletesen fel vannak tüntetve az egyes állami adósságok szolgálatának ellátásához együttvéve szükséges összegek, vagyis azok az összegek is, amelyek az üzemeknél vannak kiadásként előirányozva. Ez az összeállítás egyben feltünteti azt is, hogy az állami adósságok mikép oszlanak meg az állandósított és függő adósságok, illetőleg a belföldi és külföldi adósságok között. Az 1935/36. évi költségvetési előirányzatban a háború előtti magyar államadósságoknak ama része után irányoztatott elő a kölcsönszolgálat, amely rész a jóvátételi bizottság határozata szerint a mai Magyarországra esik. A háború előtt felvett több valutás, aranyforintos és idegen valutára szóló kölcsönök magyar felülbélyegzéssel ellátott részének kamatszolgálata az eredeti kamatláb szerint a papírkorona összeg alapulvételével irányoztatott elő. A külföldön elhelyezett kötvények után az 1930. évi október hó 31.-i párisi főegyezménynek a kamatok fizetésére vonatkozó rendelkezései az 1930. évi december hó 13,-i párisi pótegyezmény szerint az 1931. évtől kezdve 5 évre, vagyis 1936. évi január hó l.-jéig vannak hatályban. Ujabb megállapodásig a külföldön elhelyezett címletek után járó folyókamatok az 1936. év első felére is az 1935. évre alkalmazott alapon irányoztattak elő, még pedig : a 4%-os magyar aranyjáradék kölcsönnél az eredeti kamatozásnak megfelelő kamatösszeg 34%-ával, az 1910. évi 4%-os magyar járadék kölcsönnél, az 1913. évi 4%%-os járadék kölcsönnél és az
