Állami költségvetés - 1934-1935

Vallás- és közoktatásügyi miniszterium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM 1934/35. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

135 Állami jellegűek: 19. Kiskúnfélegyháza 20. Nyírbátor 21. Tiszaföldvár Községi jellegűek : 19. Fegyvernek 20. Jászladány 21. Kisújszállás 22. Kúnmadaras 23. Kúnszentmárton 24. Mezőtúr 25. Túrkeve 26. Moson 27. Cegléd 28. Lajosmizse 29. Nagybajom 30. Dunaföldvár 31. Szekszárd. A *) jelölt kiskúndorozsmai önálló gazdasági népiskola az egyetlen, amelynek ingó és ingatlan vagyona állami tulajdont képez és amely ennek megfelelően jövedelmi feleslegét a tárca javára beszolgáltatja. A többi állami iskoláknál az ingó és ingatlan vagyon községi tulajdont képez és a tisztajövedelem is a községeket illeti meg. A gazdasági irányú továbbképző népiskolák száma 900. Ezen iskolákban az 1933/34. tanévben 43.685 fiú és 44.545 leány, összesen tehát 88.230 tanuló nyert oktatást. A tanonciskolák azokat az elméleti és rajzi ismereteket közlik a tanoncifjúsággal, amely ismeretek képessé teszik a tanoncokat arra, hogy mesterségüket (szakmájukat) eredményesebben folytathassák. Az előző költségvetési évben az országban működő iparostanonciskolák száma 423, a kereskedő tanonciskolák száma pedig 35 volt. A tanonciskolák közül 2 iskola állami jellegű, a többi iskola fenntartói községek, gyárak vagy más helyi érdekeltségek. Önálló épülettel rendelkezik 23 iparostanonciskola, míg a többi tanonciskola más iskola helyiségeiben van elhelyezve. Állami jellegű iparostanonciskola a következő helyeken van: 1. Szolnok 2. Csongrád Önálló épülettel az alábbi tanonciskolák rendelkeznek: 1. Békéscsaba 2. Csepel 3. Debrecen 4. Esztergom 5. Gyoma 6. Győr 7. Hódmezővásárhely 8. Jászberény 9. Kaposvár 10. Kiskúnfélegyháza 11. Kispest 12. Kisújszállás 13. Kúnhegyes 14. Makó. 15. Mezőtúr 16. Pápa 17. Pécs 18. Sopron 19. Szarvas 20. Szeged 21. Székesfehérvár 22. Szolnok 23. Veszprém