Állami költségvetés - 1934-1935
Részletezés
42 csak a zárszámadás szerint — 101-9 millió P. A költségvetési helyzet megítélése szempontjából figyelembe kell venni, hogy 1932/33-ban egyes állami adósságok szolgálata, részben a hitelezőkkel történt megállapodás alapján, részben annak folytán, hogy egyes kérdések rendezése függőben maradt, későbbi időre halasztatott. Ezeknek összege 23-8 millió P, amivel tulajdonképen növelni kell az 1932/33. évi hitelmüveletek összegét. A csökkenés azonban így is jelentékeny. További javulás mutatkozik a folyó költségvetési évben, amennyiben a pénzügyminiszteri havi közlemények szerint az 1932/33. év első felében 24*1 millió P, az 1933/34. év első felében pedig — az állami adósságok szolgálata keretében a külföldi hitelezők alapjába letett kincstári jegyeken felül, amelyek értéke az 1932/33. költségvetési év első félévére vonatkozólag feltüntetett összegben sem szerepel — csupán 112 millió P kölcsön vétetett tényleg igénybe. A fentemiitett kölcsönök tartalmazzák a transzferalapból beruházásokra igénybevett összegeket is. Mint 1932/33-ban," úgy 1933/34-ben is 15 millió P vétetett ilyen címen számításba. Ezek a beruházások, amelyeknek célja a gazdasági élet élénkítése és munkaalkalmak teremtése, részben közvetlenül állami — főként államvasuti — beruházások, részben pedig kölcsönök alakjában fordíttatnak különböző gazdaságilag jelentős célokra, főként útépítésekre és vizi munkálatokra. A kormány az államháztartás folyó hiányainak, illetőleg az említett beruházásoknak fedezésére szolgáló kölcsönökön kívül még egy jelentékeny hitelmüvelet lebonyolítására kapott felhatalmazást a törvényhozástól és pedig a gazdatartozások rendezése kapcsán. Mint ismeretes, a gazdatartozások rendezése tárgyában kiadott kormányrendelettel kapcsolatban vállait terhek a Magyar Nemzeti Banknak 100 millió P erejéig való egyszeri rendkívüli igénybevételét teszik szükségessé és ezenkívül legfeljebb 75 millió P gazdatartozásnak könyvadósságként átvállalása is kilátásba vétetett. Ennek az összesen 175 millió P-s hitelműveletnek a lebonyolítására az 1933: XXVII. t.-c. adta meg a felhatalmazást. A kérdéses összegek igénybevétele, illetőleg átvállalása a gazdatartozások rendezésének előrehaladása során fokozatosan fog történni. A kormány sürü érintkezést tartott fenn az állami adósságok külföldi hitelezőivel és igyekezett azokkal olyan méltányos megállapodásokra jutni, amelyek számolnak a jelenlegi rendkívüli viszonyokkal. Egyes viszonylatokban, mint említtetett, sikerült is bizonyos összegek fizetésének későbbi időpontra való halasztását, illetőleg — az 1930. évi kincstári váltók angol-németalföldi-svéd részénél — a kamatok csökkentését elérni. Más viszonylatokban a megindított tárgyalások — sajnos — eddigelé nem vezettek eredményre s igy a külföldi állami adósságok terén — mint a külföldi magánadósságok tekintetében is — még számos kérdés vár megoldásra. Felemlítendő még a népszövetségi kölcsönbizottsággal létrejött megállapodás, amelynek alapján a kormány a Magyar Nemzeti Bank útján a népszövetségi kölcsön kamatainak 507o-át utalja, át külföldi fizetési eszközökben, mig a kamatok másik felét és a tőketörlesztés fejében letétbe helyezett összegeket kincstári jegyek ellenében ismét kölcsön veszi. A népszövetségi kölcsönbizottság ezt a megállapodást a kötvénybirtokosoknak elfogadásra ajánlotta. Egyebekben a külföldi állami adósságok szolgálata általában kincstári jegyekkel helyettesittetik. Az utóbbi idők kiadást-csökkentő intézkedései közül ki kell emelni az 1934:1. t.-c.-be iktatott nyugdíjrendelkezéseket. Ez a törvénycikk a nyugdíjasok lakáspénzét a szolgálati idő figyelembevételével szabályozza, gondoskodik a nyugdíjasok mellékfoglal-
