Állami költségvetés - 1932-1933
Részletezés
u kezménye. Csökkennek a személyi járandóságok az 1930:XLVII. t.-c. 2. §-ában megállapított létszámapasztásnak fokozott ütemben való végrehajtása, az intézmények egy részénél pedig ennél tovább menő létszámapasztás foganatosítása, továbbá annak folytán, hogy az évközi megtakarításként levonásba hozott összegek ott, ahol a levonások túlzottaknak bizonyultak, a reálisan várható mértékre csökkentettek. A létszámapasztások következtében az 1932/33. évi költségvetésben a tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszáma az állami közigazatásnál 873 fővel kisebb az előző évinél, míg az állami közigazgatásnál alkalmazott munkások létszáma 184 fővel csökkent. A személyi járandóságok aránya a közigazgatás összes kiadásaihoz képest az 1924/25. évi 36-2Vkal és az 1931/32. évi 34'2%-kal szemben ezúttal 33-9%. A nyugellátások előirányzatának csökkenése túlnyomórészt a nyugellátásoknak az illetménycsökkentésekkel kapcsolatosan történt mérséklésére vezethető vissza. Miután a nyugellátásoknál az elmúlt években az évközi megtakarításként levont 5° 0 szintén nem érvényesült, ezúttal ezen a cimen csak 2% vonatott le. A létszám a nyugdíjasoknál 1.089, a nyugbéreseknél 3, az özvegyeknél 618, az árváknál 35, a kegydíjasoknál 28, az életjáradékban részesülőknél 23 fővel emelkedett. A nyugellátások aránya a költségvetésben az 1924/25. évi 12-8%-kal, illetőleg az 1931/32. évi 14-77o-kal szemben 1457c. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások csökkenése túlnyomórészt szintén az illetmény- és nyugdíjcsökkentések következménye. A hozzájárulások 1924/25-ben 6*67o-át, 1931 /32-ben 6'47„-át, 1932/33-ban pedig 6-17o-át teszik a közigazgatás kiadásainak. A dologi és átmeneti kiadások 23 7 millió P-vel csökkennek. Az elért megtakarítás az egész államháztartás területén érvényesített legszigorúbb takarékosságnak, egyes intézmények megszüntetésének és a végrehajtott, illetőleg tervbevett szervezeti változtatásoknak az eredménye. Meg kell jegyezni, hogy a racionalizálás szellemében foganatba vett szervezeti változtatások számos intézménynél a jövőben előreláthatólag további megtakarításokat fognak lehetővé tenni nemcsak a dologi, hanem a személyi természetű kiadásoknál is. A dologi és átmeneti kiadások aránya az 1924/25. évi költségvetésben 28*27o, 1931/32-ben 30-47o volt, ezúttal pedig 3017o. Az állami adósságok előirányzata az előző évivel szemben 9-5 millió P emelkedést mutat. Az állami adósságok között jelentékeny új kiadások fedezetéről kellett gondoskodni, így az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett kincstárjegykölcsönre 8*9, az 1931. évi 57o-os devizakölcsönre 0 3, a forgótőke kölcsönökre és egyéb függő tartozások kamatára 9-5 millió P-ről. Meg kell említeni ezzel kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósságnak tőkeálladéka tovább csökkent. A bankkal kötött egyezmény értelmében fizetendő havi törlesztéseken felül ugyanis az 1924 : V. t.-c. 4. §-a értelmében a volt Osztrák-Magyar Bank és a volt Állami Jegyintézet felszámolásából az állam javára jutó összegek, valamint az 1925: XXXV. t.-c. 27. §-a értelmében a váltópénz kibocsátásából származó nyereség, úgyszintén a Nemzeti Bank tiszta nyereségének az alapszabályok 99. cikkében megállapított része ennek a függő adósságnak a törlesztésére szolgál. Ezeknek figyelembevételével ez az eredetileg 1.980 milliárd koronát (158*4 millió P-t) tevő és az 1931/32. évi költségvetésben 60*1 millió P-vel számításba vett adósság ezúttal 54-1 millió P-vel szerepel.
