Állami költségvetés - 1932-1933

Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERIUM 1932/33. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

37 közutak átépítésére 7,310.000 P-t és az ipartestületek költségeihez 105.000 P hozzájárulást új tételként irányoztam elő. Végül az alapok megszüntetése következtében az Ipari és kereskedelmi szakoktatás címnél két új rovat alatt 4.500 P-t, illetve 10.000 P-t irányoztam elő ipariskolai tanulók segélyezésére és ipari tanfolyamok költségeire, úgyhogy a tárca költségvetési előirányzata, dacára a fent részletezett csökkentéseknek — a nyugellátások figyelembevétele nélkül — végeredményben 14,014.760 P kiadási többletet mutat. A törvényalkotás terén a folyó költségvetési év folyamán is folytatni kívánom az elmúlt évben megkezdett tevékenységet, mert a jelenlegi gazdasági helyzet különös jelentőséget ad a gazdasági tárgyú törvényalkotásnak. Figyelemmel ezekre a szempontokra a vezetésem alatt álló minisztériumban a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : VI. t.-c. némely rendelkezésének módosítása, a házalás és vándoripar szabályozása, a vásározás, a kiállítások, a cséplési szemveszteségek csökkentése, a mértékügyi törvény módosítása, a kéményseprő ipar gyakorlása, az építőiparok gyakorlása, a külföldi árúk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása, a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése, a hirdetési ügy szabályozása, a 8 órai munkaidő szabályozása, a legkisebb munkabéreknek egyes iparokban megállapítása és a hajón szállított nehéz csomagok súlyának feltüntetése tárgyában rendeltem el a törvényelőkészítő munkálatokat. Az államépítészeti hivatalok közutak és közúti hidak kiadásaival kapcsolatosan általánosságban azt kell kiemelnem, hogy azt a folyamatot, amely az utolsó 3 évben indult meg s amely egyrészt az országos úthálózat első rendjébe tartozó állami közúti hálózatnak, a gépjárómű forgalom nem mellőzhető igényeihez mért újrendszerü átépítését s másrészt az állami közúti hálózatba nem tartozó egyes fontosabb útvonalaknak régibb rendszer szerinti kiépítését jelentette, fel kellett függesztenem. Azok az összegek tehát, amelyeket útépítkezésekre felvettem — a kiépítetlen községi utak kiépítésére felvett 1,527.000 P összegen kívül — nagyrészben nem jelentenek újabb útépítési tevékenységet, amennyiben már a megelőző években végrehajtott építési munkákra felvett rövidlejáratú kölcsön tőketörlesztésére és részben az állami közúti hálózat első és másodéves átépítési munkáinak törlesztési terv szerinti tőke és kamat törlesztésére s csak kis részben az utóbb említett első és másodéves átépítési munkák befejezésével járó költségek fedezésére szolgálnak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánom, hogy takarékossági okokból az állami közúti hálózat fedanyag szükségletének s egyéb fenntartásának fedezésére felvett összeget is nagy mértékben kellett csökkentenem. Reá kell mutatnom arra is, hogy az északkeleti vidék és a Tiszántúl, valamint a bodrogközi gazdasági vasút és a nyíregyháza vidéki kisvasút hálózata között összeköttetést létesítő és az elmúlt költségvetési évben elkészült balsai Tiszahídon úgy a közúti, mint a vasúti forgalom megindult. A tárca előző évi költségvetésében bejelentés történt már arra nézve, hogy a Budapest székesfőváros fejlődéséhez rendkívül szükséges borárostéri és óbudai Dunahidak építésének mielőbbi megindítása érdekében szükséges előkészítő munkálatok