Állami költségvetés - 1932-1933
Részletezés
42 1931. augusztusában kincstárjegykölcsönt vett igénybe, mely 126-1 millió P-t eredményezett. Az államháztartás egyensúlyának biztositására a kiadások csökkentése és a bevételek fokozása tekintetében 1931. augusztusában és szeptemberében történt intézkedések azonban nem látszottak elegendőknek, miért is a kormány a 33-as bizottság erre a célra kiküldött albizottságának közreműködésével oly pénzügyi tervet dolgozott ki, mely az állami közigazgatásnak az 1931/32. évi költségvetésben megállapított 878-3 millió P és a rendkívüli viszonyok folytán felmerült szükségletekre számításba vett 76-8 millió P, összesen 955-1 millió kiadását az illetményeknek és egyéb kiadásoknak ismételt csökkentése utján 890 millióra szállította le. Kijelentette továbbá a kormány a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága előtt, hogy az állami közigazgatás kiadási keretét az 1932/33. évre 830 millió P-re kívánja csökkenteni. A bevételek fokozása céljából a házadóval kapcsolatban az adóalap 10%-ának és a jövedelemadóval kapcsolatban az adó lOOVának megfelelő szükségadó vettetett ki, a magán szolgálati viszonyból és tantiemekböl eredő jövedelmek különadója 100%-kal az általános és a cukorrépa forgalmi adó 50Vkal, egyes illetékek átlag 257.-kal, a cukoradó körülbelül 25%-kal felemeltetett, felemeltetett továbbá az ásványolajadó és a mesterséges édesítőszerek ára. A takarékossági intézkedések természetesen az állami üzemeknél is alkalmazást nyertek és gondoskodás történt az üzemeknél is a bevételek lehető fokozásáról. A takarékossági intézkedésekkel kapcsolatban meg kell emlékezni azokról a takarékossági célzatú szervezeti változtatásokról, melyek részben már az 1931/32. költségvetési évben végrehajtattak, részben még tárgyalás alatt állnak és csak a jövőben fognak megtakarításokat eredményezni. Ezek között a szervezeti változtatások közt jelentékenyebbek: a közgazdasági miniszter állásának és 7 államtitkári állásnak megszüntetése, az országos földbirtokrendező bíróságnak az igazságügyi tárcába való beolvasztása, a csepeli kikötö kormánybiztosságának megszüntetése, a vasúti és hajózási főfelügyelőségnek és az iparoktatási főigazgatóságnak beolvasztása a kereskedelemügyi minisztériumba, több adóhivatalnak megszüntetése, stb. Az 1932/33. évi költségvetés összeállítása ilyen előzmények után indult meg. A bevételeknek a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása folytán bekövetkezett csökkenése azonban az államháztartási egyensúly biztosítását még ezen a színvonalon sem tette lehetővé. Mérlegelve tehát a reálisan várható bevételeket, abból a célból, hogy a kiadások a várható bevételekkel összhangba hozassanak, az illetmények és egyéb kiadások további csökkentése utján a közigazgatás kiadásait a jelen költségvetésben 806*2 millió P-vel irányoztam elö, beleértve egyes, a költségvetésbe beolvasztott, azelőtt önállóan kezelt alapoknak 1-3 millió P kiadását is. A költségvetés egyensúlyát azonban ezen a színvonalon is csak több közszolgáltatás felemelése utján lehet elérni. Az ennek folytán előálló tehertöbblet a házadóalap 5%-ának, a jövedelemadó 30%-ának, a társulati adó 25%-ának, a vagyonadó 100%-ának, továbbá az öröklési, ajándékozási és ingatlan vagyonátruházási illeték és az illetékegyenérték, valamint a százalékos okirati és törvénykezési illetékek 20%-ának felel meg. Ezeken felül elrendeltetett, hogy a társulati adó nem lehet kevesebb, mint a vállalat saját tőkéjének 2 °/oo-e, az ideiglenesen adómentes épületeknek a nyilvános betegápolási pótadó alóli mentessége megszüntettetett s az ingatlanok eladásából származó nyereség külön jövedelemadóval terheltetett meg.
