Állami költségvetés - 1931-1932

Részletezés

50 Ha a személyi járandóságokhoz a nyugellátásokat is hozzászámítjuk, akkor az arány: az 1924/25. évi költségvetésben 41-8% az 1925/26. „ „ 41-4% az 1926/27. „ ,, 41 -27. az 1927/28. „ „ 42-3% az 1928/29., „ „ 43-87. az 1929/30. „ „ 43-4% az 1930/31. „ „ 44-1% az 1931/32. „ „ pedig 45--% Az emelkedést a nyugellátások többlete okozza. A dologi (üzemi) kiadások csökkenése 4-1%. A csökkentés az államvasutaknál 10 millió P, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 3-3 millió P, a selyemtenyésztésnél pedig 0-4 millió P. További apasztás a forgalom biztonsága és a termelés biztosítása miatt nem volt lehetséges. A beruházások előirányzata az előző évvel szemben 2-9 millió P-vel apad. Itt is nagyobbrészt csak a már megkezdett munkálatok folytatására szükséges összegek irányoztattak elő. III. Állami közigazgatás es üzemek együtt. Összegezve az 1931/32. évi költségvetés közigazgatási és üzemi részének kiadásait és összehasonlítva az 1930/31. évi költségvetés adataival, a kiadások főbb csoportjai a következő változásokat mutatják: 1930/31. évi 1931/32. évi többlet (+) vagy költségvetés előirányzat apadás (—) millió pengő személyi járandóságok 444 4 436-3 — 8-1 nyugellátások 206-3 212-7 + 6-4 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 55-6 56-1 + 0-5 dologi (üzemi) és átmeneti kiadások . 543-— 514*4 — 28-6 állami adósságok 92-7 92-1 — 0-6 békeszerződési terhek 8-7 9-9 -+- 1-2 beruházások 47-4 43-4 — 4-— A személyi járandóságok aránya a költségvetés egyéb kiadásaihoz, a pénzügyi újjáépítés kezdetétől számítva a következő: az 1924/25. évi költségvetésben 33-5% az 1925/26. „ „ 32-6% az 1926/27. „ „ 31-6% az 1927/28. „ „ 31-27o az 1928/29. „ „ 31-57„ az 1929/30. „ „ 30-8% az 1930/31. „ „ 31-8% az 1931/32. „ „ pedig 32--% Ha a személyi járandóságokhoz hozzáadjuk a nyugellátásokat és az önkormányzati alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságaihoz adott hozzájárulásokat is, akkor az arány a következő :