Állami költségvetés - 1930-1931

Honvédelmi miniszterium - INDOKOLÁS A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1930/31. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

éti hozzátartozóik részére is tervezek ezen alrovat terhére segélyeket enge­délyezni. A dologi kiadásoknál a beszerzési költségek 8,494.639 P-vel, az elhelyezési költségek 923.074 P-vel, az egyéb dologi kiadások pedig 1,237.797 P-vel csökkentek. A Beszerzési költségek-nél a lótápbeszerzés költségei az illetményrendezés­sel kapcsolatos egyszerűsítések folytán, valamint a takarmányfélék árának csök­kenése miatt jelentékenyen csökkennnek. A közigazgatást az egész vonalon egyszerűsíteni óhajtom. Ennek következ­ménye, hogy a papir- és nyomtatványszükségletre, valamint az irodafelszerelési és berendezési cikkek beszerzésére és utánpótlására fordított kiadások is nagymér­tékben csökkennek. Az ország gazdasági helyzetére való figyelemmel az anyagok utánpótlási és karbantartási költségeit is azzal a legkisebb összeggel irányoztam elő, amely a visszafejlődés veszélyének kockáztatása nélkül lehetséges. Éppen ezért nagy súlyt helyezek arra, hogy az előirányzott összegek keretén belül egyes aránylag nem jelentékeny kiadások nemcsak az eddigi szabályok alapján, hanem — a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértésben— azoknak a közigazgatás egyszerű­sítésével együtt haladó további fejlesztése és kiterjesztése által is, átalány­szer űen nyerjenek elszámolást. A honvédségnél ugyanis az átalányok teljesen bevált eszközei az ok- és célszerű gazdálkodásnak s egyúttal a közigazgatás egyszerűsí­tésének is, Az Elhelyezési költségek apadását főleg a tatarozási kiadások korlátozása árán érhettem el. Az Egyéb dologi kiadásokat az étkezdetámogatásnak az illetményrendezéssel kapcsolatos beszüntetésével, továbbá a közigazgatás egyszerűsítésével s végül a nem feltétlenül szükséges kiadásoknak a címenkénti indokolásokban részletezett megszorításával csökkentettem. A kiküldetési és átköltözködési költségek apadásának oka, hogy úgy a kiküldetéseket, mint az áthelyezéseket takarékossági okokból a legszükségesebb ese­tekre korlátozom. A beruházásokra szintén csökkentett mérvben előirányzott összeg a még hiányzó férőhelyek létesítésének és átalakításoknak folytatólagos költségeire szükséges. A nyugellátásoknál a nyugdíjasok, árvák és kegydíjasok számának apadása, valamint a nyugdíj megváltások és végkielégítések összegének csökkentése mellett csupán azért mutatkozik többlet, mert az 1929 : XV. t.-c. alapján végkielégítéssel elbocsátandó toborzott legénység végkielégítésére szükséges összeget ezúttal első ízben elő kellett irányoznom. A nyugellátások négy első alrovatán a létszám a következőképen változott : az 1. alrovaton a nyugdíjasok száma 8.347 főről 8.316 főre csökkent, a 2. alrovaton az özvegyek száma 2.283 főről 2.420 főre emelkedett, a 3. alrovaton az árvák száma 1.340 főről 1.200 főre és a 4. alrovaton a kegydíjasok száma 230 főről 229 főre csökkent. A bevételeket a tapasztalati adatok alapján változatlanul irányoztam elő. A kiadások és bevételek részletes indokolását az alábbiakban következő rész­letes (címenkinti) indokolás tartalmazza. IX 4

Next

/
Thumbnails
Contents