Állami költségvetés - 1930-1931

Részletezés

48 Ha a személyi járandóságokhoz a nyugellátásokat is hozzászámítjuk, akkor az arány: az 1924/25. évi költségvetésben 41*8 % az 1925/26. „ „ 41-4 „ az 1926/27. „ „ 412 „ az 1927/28. „ „ 42*3 „ az 1928/29. „ „ 43*8 „ az 1929/30. „ „ 434 „ az 1930/31. „ „ pedig 44-1 „ vagyis ugyancsak emelkedett, főleg a nyugellátások többlete miatt. A dologi (üzemi) kiadások a legnagyobbfokú takarékosság és a forgalom, valamint a termelés gazdaságos ellátását célzó racionalizálás keresztülvitele mellett elérhető megtakarítások figyelembe­vételével apasztattak. Szem előtt kellett tartani azonban azt, hogy a forgalom és termelés zavartalan ellátása biztosittassék, a természetes fejlődés pedig ne akadályoztassák és a közönség jogos igényei kielégítést nyerjenek. Ezeknek az elveknek szem előtt tartása folytán ezek a kiadások csak 4 %-kal voltak apaszthatok, aminek további oka az is, hogy ezek között a kiadások között nyernek fedezetet a betegség, valamint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás emelkedő költségei és a beruházásokra fordított összegek növekedésével párhuzamosan emelkedő kölcsönök tőke- és kamattörlesztésére szükséges kiadások is. A beruházások előirányzata az előző évivel szemben azért mutat emelkedést, mert az 1930/31. évben a posta, távírda és távbeszélő beruházásainak túlnyomó része a költségvetés keretében — a posta saját bevételi feleslegeiből — nyer fedezetet s ezúttal csak kisebb része előlegeztetik a posta forgalmi pénzeiből. III. Állami közigazgatás es üzemek együtt. Összegezve az 1930/31. évi költségvetés közigazgatási és üzemi részének kiadásait és össze­hasonlítva az 1929/30. évi költségvetés adataival, a kiadások főbb csoportjai a következő változásokat mutatják: 1929/30. évi 1930/31. évi többlet (+), vagy költségvetés előirányzat apadás (—) pengő személyi járandóságok 440,504.222 444,323.686 -f- 3,819.464 nyugellátások 200,646.910 206,279.482 5,632.572 hozzájárulások az önkormányzatok alkalma­zottainak és nyugdíjasainak járandósá­gaihoz 55,198.466 55,564.770 + 366.304 dologi (üzemi) és átmeneti kiadások . . . 583,341.242 543,125.542 — 40,215.700 állami adósságok 92,753.070 92,762.720 -h 9.650 békeszerződési terhek . .' {7,530.490 8,689.000 + 1,158.510 beruházások 48,697.000 47,384.800 — 1,312.200 A személyi járandóságok aránya a költségvetés egyéb kiadásaihoz, a pénzügyi újjáépítés kez­detétől számítva a következő : az 1924/25. évi költségvetésben 33'5°/o az 1925/26. „ „ 32 6 „ az 1926/27. „ „ 31*6 „ az 1927/28. „ „ 31-2, az 1928/29. „ „ 31*5 „ az 1929/30. „ „ 30"8 „ az 1930/31. „ „ pedig 31'8 „ Ha a személyi járandóságokhoz a nyugellátások szükségletét és az önkormányzati alkalma­zottak és nyugdijasok járandóságaihoz adott hozzájárulásokat is hozzáadjuk, akkor az arány a következő :

Next

/
Thumbnails
Contents